Szlovákiához hasonlóan az anyaországban is a választások éve az idei: idén immáron harmadik alkalommal járulhatnak az urnákhoz a választók. Az országgyűlési és az európai parlamenti választások után ezúttal a települési elöljárók és a helyi önkormányzati, valamint a megyei képviselők megválasztására kerül sor október 12-én.
Az ország mintegy 8,2 millió szavazásra jogosult polgára adhatja le ma reggel hat órától este hét óráig voksát a több mint tízezer szavazókör valamelyikében. A magyar önkormányzati választási rendszer számos jelentős ponton eltér a szlováktól.
A második Orbán-kormány által megreformált szabályozás szerint az önkormányzatokat mostantól nem négy, hanem öt évre választják egyfordulós választással. Ez azt jelenti, hogy a választáson nincs érvényességi küszöb: az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja, így választói érdektelenség esetén akár szélsőségesen minimális szavazatszámmal is meg lehet választani a polgármestert és a képviselőket. Érdekesség egyébként, hogy öt településen elmaradnak az „izgalmak”: polgármester- vagy képviselőjelölt híján ki sem nyitnak a szavazókörök (ezeken a településeken később majd időközi választást kell tartani). A rendszerből fakadó eltérés az is, hogy itt egy időben tartják a megyei közgyűlések képviselőinek megválasztását is. A fővárosban pedig kerületi polgármestereket, kerületi képviselőket és főpolgármestert választanak. Idén már nem lehet külön voksolni a fővárosi közgyűlés képviselőire – a közgyűlésnek automatikusan tagjai lesznek a megválasztott kerületi polgármesterek, valamint további kilenc jelölt kompenzációs listáról szerez mandátumot.
Az előbbi kettő választáshoz hasonlóan az önkormányzatinál sincs már kampánycsend: minimális megszorításokkal egészen a szavazókörök bezárásáig győzködhetik a jelöltek és aktivistáik a választópolgárokat.
Ezzel egy időben tartják a nemzetiségi önkormányzatok (helyei, megyei és országos szinten) tagjainak megválasztását is, így például azok a Magyarországon élő szlovák nemzetiségű választópolgárok, akik felvetették magukat a nemzetiségi választói névjegyzékbe, részt vehetnek a voksoláson.
Az önkormányzati választásokon való részvétel nem állampolgársághoz, hanem állandó lakóhely meglétéhez kötött, így értelemszerűen a határon túli – alkalmasint felvidéki – magyar állampolgárok, akiknek Magyarországon nincs lakcímük, ezúttal nem szavazhatnak.
Ami a számokat illeti: a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint a választásokon:
5 főpolgármester
8054 polgármester
44 077 helyi önkormányzati jelölt méreti meg magát
7139-en az ún. települési kompenzációs listán igyekeznek bejutni valamelyik önkormányzatba.
A felmérések és a „közhangulat” alapján egyébként túl nagy fordulat, meglepetés nem várható: mindenütt stabilan a kormányzó Fidesz-KDNP jelöltjei a legesélyesebbek, valószínű, hogy az ellenzék egyetlen megyét sem tudja majd bevenni a listás szavazáson.
A legnagyobb várakozással – talán érthető módon – a nemzet fővárosának leendő vezetői iránt viseltetik a közvélemény, de túl nagy izgalmakra itt sem kell számítanunk.
Ez jelentős részben az egészen abszurddá vált baloldali főpolgármester-jelölti baklövéseknek tudható be. A balliberális ellenzék a kampány során elkövetett többszörös harakiri után – lásd pl. Falus Ferenc visszaléptetését Bokros Lajos javára – lényegében magába roskadva hever és már csak az a kérdés, mekkora pofont kell elszenvednie. Nem csak a kormánypárti jelöltektől, de az egyre erősödő Jobbiktól is.
A választások eredményeiről természetesen hírportálunkon is beszámolunk.
szd, Felvidék.ma
