A Magyar Közösség Pártja hétfőn közvitára bocsátotta „A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei” című dokumentumát. Megkezdődött hát a már sokak által régóta várt társadalmi vita. Az MKP honlapján (www.mkp.sk) elérhető a 71 oldalas anyag, s hozzá egy e-mail cím, amelyre várják az észrevételeket. Ezen vélemények tükrében aztán, amennyiben erre szükség lesz, változtatnak a dokumentumon. Határidőt nem szabtak meg. A pártvezetés elképzelései szerint a folyamat nyárig tarthat. Ezt követően, az esetleges változtatásokkal együtt válik az MKP választási programjának részévé a koncepció.
„Nem azért fogalmaztuk meg ezt az anyagot, hogy most a szlovák közélet néhány szereplőjének manipulatív, demagóg támadásai miatt féljünk, hanem azért, mert látjuk, hogy nagyon magas az asszimilációs arány, 110 ezerrel vagyunk kevesebben, mint 20 évvel ezelőtt, s a gazdasági mutatók is sokkal rosszabbak délen, mint az országos átlag” – véli Berényi József. A Pátria rádiónak kedden reggel nyilatkozó MKP-elnök arra a kérdésre, hogyan kívánják megértetni a szlováksággal, hogy nem törekszenek az ország szétverésre, elmondta, hogy ez a dokumentum nem a többségi nemzet, hanem a szlovákiai magyarok számára íródott, hogy higgyenek abban, megmaradásunk biztosításának vannak intézményi feltételei. „Nem a szlovák közvélemény, önmagunk felé fogalmaztuk meg ezt az anyagot, s amennyiben e mögé egységesen fel tudnánk állni, s tudnánk egy komoly társadalmi mobilitást felmutatni a dokumentum mellett, akkor a szlovák közvélemény is másként áll hozzá. Ha megfordítva közelítenénk meg a kérdést, s azt mondanánk, hogy akkor állunk majd mögé, ha a szlovák közvélemény elfogadja, ezzel elfogadnánk az asszimilációs folyamatot, mert a szlovák közvélemény döntő többsége úgy látja jónak, ha a szlovákiai magyarság szép lassan felmorzsolódik, és beolvad. Nekünk úgy kell feltenni a kérdést, van-e még bennünk annyi elszántság és akarat, hogy megfogalmazzuk: Szlovákia határain belül hogyan képzeljük el megmaradásunkat. Ez a dokumentum erről szól” – szögezte le Berényi.
A gyakorlati megvalósítást a személyi elvű önkormányzatiság esetében úgy képzeli el, hogy a települési önkormányzatok mellett kisebbségi önkormányzatok alakulnának, amelyeknek közös döntéshozatali joga lenne a nyelvhasználat, a kultúra és az oktatás terén. A helyi kisebbségi önkormányzatok alkotnának egy országos önkormányzatot is, amely a kormány felé fogalmazná meg az elvárásokat. „Semmi új a nap alatt, mi csak átvettük azokat a modelleket Nyugat- vagy Közép-Európából, amelyek itt is működtethetőek lehetnének” – mondja a pártelnök. Az 50 százalék fölötti nemzeti közösségi lakossági arány felett olyan különleges jogállású területi önkormányzat jöhetne létre, mely a fent említett jogkörökön túl széles területfejlesztési, szociális, gazdasági hatáskörökkel rendelkezne. „Európában jól ismert modellről van szó ez esetben is. Választott szervek által gyakorolt hatáskörökkel rendelkezne ez a területi önkormányzat, amelyben nyelvhasználati, kulturális és oktatási kérdésekben az egyes közösségek nem leszavazhatóak”. Berényi szerint három magyar többségű régió alakulhatna: az egyik a Somorjától nagyjából Ipolynyék vonaláig húzódó, majd Nógrád és Gömör déli része, végül pedig a Bodrogköz az Ung-vidékkel.
A közvitára bocsátott dokumentum alapjául szolgáló anyagot Őry Péter, az MKP önkormányzati alelnöke dolgozta ki, szakértők bevonásával (Horony Ákos, Lancz Attila), és a végső formáját a párt elnöksége hagyta jóvá. A dokumentum azzal zárul, hogy a remélt párbeszéd során a Magyar Közösség Pártja a szlovákiai magyar közösség és a dél-szlovákiai régió lakosságának támogatása mellett számít a szlovák társadalom és politikai tényezők nyitottságára, észérvekre építő hozzáállására, illetve a nemzetközi szervezetek, az európai nemzeti kisebbségek képviselőinek, valamint az összmagyarság támogatására.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”50363,50327,50350″}
