Jogászok, hivatalos fordítók, nyelvészek és gyakorló pedagógusok vitatták meg a szlovákiai magyar oktatási terminológia aktuális kérdéseit az Anyanyelvünkért Polgári Társulás kétnapos szakmai találkozóján december 5-én és 6-án, Komáromban.
A konferencia első napján az oktatás jogi szabályozását és ennek nyelvi vetületeit – mindenekelőtt jogi, nyelvészeti és gyakorlati szempontok alapján – tekintették át. A második napon kifejezetten terminológiai kérdésekről esett szó nem csak az oktatás, hanem más egyéb területeket is érintve.
A konferencia apropóját az adta, hogy az Anyanyelvünkért Polgári Társulás Oktatási terminológia című projektje keretében a hatályos szlovákiai jogszabályok alapján elkészült egy jogi, valamint egy oktatási terminológiai szószedet, amely komoly segítséget jelenthet a tanárok pedagógiai dokumentációinak magyar nyelvű elkészítésében. A két szószedetet, amely a konferencia után elektronikus formában lesz elérhető, egy nyolctagú, jogászokból álló szakmai csapat szerkesztette.
Nincs könnyű helyzetben a szlovákiai magyar pedagógus, mivel a közoktatási törvény értelmében a pedagógiai dokumentációt két nyelven kell vezesse, ehhez azonban sem az oktatásügyi, sem a kulturális minisztériumtól nem kapja meg a szakmai segítséget – mondta el a Felvidék.mának Cúth Csaba. Az Anyanyelvünkért Polgári Társulás elnöke úgy véli, nem a szlovákiai magyar pedagógusok szegénységi bizonyítványa, hogy éppen a magyar nyelv okoz problémát, ugyanis rendkívül nehéz megtalálni azokat az oktatásügyi szakkifejezéseket, amelyek alapján el kell készíteni az anyagokat.
„Az élet más területeivel szemben itt nem érvényesülhet a különbözőség gyönyörködtet elve, éppen ellenkezőleg: a sokszínűség árt, ezért mindenképpen szükséges lenne a terminológiai egységesítés” – hangsúlyozta a szakember.
A pedagógusok helyzetét az is megnehezíti, hogy a dokumentációkban kizárólagosan az oktatásügyi minisztérium által kiadott nyomtatványok érvényesek, így hiába születnek meg ezek magyar fordításai, azok hivatalosan nem használhatók. „Ez egy csapdahelyzet: a minisztérium nem végzi el a nyomtatványok magyarra fordítását, miközben törvényben előírja a kétnyelvű dokumentációt” – mutatott rá Cúth Csaba.
Kolek Zsolt, a Gútai Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola tanára szerint kérdés az is, hogy a pedagógusok mennyire érzik a kétnyelvűséget saját ügyüknek. „Ha minél több magyar nemzetiségű tanár odafigyel a nyelvi igényességre, akkor bizonnyal nagyobb esélye van annak, hogy ezt fontos kérdésként fogja látni a felvidéki magyar pedagógustársadalom. Látni kell azonban azt is, hogy a pedagógusok állandó időhiánnyal küzdenek. Azokban a helyzetekben, amikor siet az ember, nyilván nem az igényes magyar fordítás lesz az elsődleges szempont. Azt is tudhatjuk, hogy az adminisztráció a pedagógia rákfenéje: aki szeret tanítani, ebben a munkában elsősorban a kreativitást keresi – így aztán olykor mérgelődve, máskor összecsapva készítjük el a dokumentációkat, és ez rá is nyomja a bélyegét a kétnyelvűség használatára” – vélekedett Kolek Zsolt, aki a konferencia egyik előadójaként arról is beszámolt, a Gútai Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola kitüntetett helyzetben van Szlovákiában, hiszen számos olyan szakot oktatnak, amely az országban magyarul sehol máshol nem tanulható. „Iskolánkban folyamatos munka zajlik: különböző szakszótárakat és szakmai anyagokat készítenek a kollégák. Erre azért van szükség, mert gyakran szembetaláljuk magunkat a magyar nyelvű terminológia hiányával” – jegyezte meg.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48681,44358,44335,44230,44028″}
