A visegrádi csoport (V4) jelentőségét méltatták az együttműködés országainak nagykövetei egy nemzetközi konferencián, kedden Budapesten. A találkozón részt vett Rastislav Kácer szlovák, Roman Kowalski lengyel, Juraj Chmiel cseh nagykövet illetve Kecskés Tibor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közép-európai főosztályának V4-koordinátora.
A Délkelet-Európa Kutatóközpont által az Eötvös Loránd Tudományegyetemen rendezett tanácskozáson Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete kifejtette: Közép-Európa különálló térség, amely sokszor más úton járt, mint a kontinens más részei. A vasfüggöny lehullásának, valamint az EU- és a NATO-csatlakozásnak az évfordulója emlékeztetet arra az útra, amelyet a régió országai bejártak az elmúlt pár évtizedben – mondta, hozzátéve: ezek az országok ma is a demokratikus átalakulás példájaként szolgálhatnak más államok előtt. Közölte az MTI.
A lengyel diplomata felidézte: a visegrádi csoport úgy jött létre, hogy a közös tapasztalatok és az euoratlanti integráció célja egymás mellé terelte a tagországokat, majd az együttműködés az összehangolt erőfeszítések platformja lett. A V4 hasznos és hatékony eszköznek bizonyult, segített erősíteni és koordinálni a nemzeti álláspontokat az EU-ban és a NATO-ban, és ebből továbbra is hasznot kellene húzni – mutatott rá.
Roman Kowalski hangsúlyozta: országa álláspontja szerint kulcsfontosságú a V4 fenntartása, új lendületet kell vennie az együttműködésnek, mert tagjai együtt többet érhetnek el, és „ha közösen szólalnak meg, a hangjuk messzebb elér”.
Juraj Chmiel budapesti cseh nagykövet emlékeztetett: a visegrádi csoport három ország – Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország – szövetségeként 1991-ben jött létre a kommunista örökség meghaladására, a közép-európai országok közötti történelmi ellenségeskedés leküzdésére, továbbá azért, mert az alapítók hittek abban, hogy együtt könnyebben érhetik el céljaikat, kapcsolódhatnak be az európai integrációba. Segítette a szövetség létrejöttét az akkoriban hatalmon lévő politikai elitek eszmei közelsége – tette hozzá.
Csehszlovákia 1993 január elsején vált ketté, Csehországra és Szlovákiára, így lett a visegrádi csoport négytagú. A diplomata elmondta: 2015 nyarán Csehország veszi át a csoport elnökségét, és programjának mottója V4 – Bizalom lesz. A cseh elnökség fő célja az együttműködés fejlesztése azokon a területeken, amelyeken a közös erőfeszítések konkrét eredményeket hozhatnak, és ezáltal erősíthetik a visegrádi együttműködésbe vetett bizalmat – magyarázta. Juraj Chmiel az elnökségi program fő témái között említette az energetikát, az európai szomszédságpolitikát, a védelmi együttműködést és a szolidaritás elvének érvényesítését az EU-ban. Hozzátette: a V4 a cseh elnökség idején, 2016-ban ünnepeli fennállásának 25. évfordulóját.
Rastislav Kácer szlovák nagykövet a találkozón kiemelte: a visegrádi együttműködés igazi sikertörténet. Ezt mutatja, hogy sok ország keresi a kapcsolatot a csoporttal, nemcsak a Nyugat-Balkánon, hanem például ázsiai országok is – mondta. A szlovák nagykövet úgy látja, a V4 egyedülálló struktúra, hiszen nem túl formalizált együttműködésről van szó, mégis hatékony. Vannak, akik szerint ma a V4 válságban van, nem működik jól, holott még mindig erős csoportról van szó – mondta. Megjegyezte: a visegrádi országok egymás között bizonyos területeken akár előrébb is léphetnének az integrációban, mint az Európai Unió.
Kecskés Tibor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közép-európai főosztályának V4-koordinátora arról beszélt, hogy 24 éve kezdődött a visegrádi együttműködés gazdag története, amely azon alapult, hogy a részt vevő országok közelebb álltak egymáshoz, mint más országokhoz, ugyanakkor a történelem során először fordult elő, hogy ilyen szoros együttműködésbe fogtak. Magyarország alapvetően optimistán látja a V4 jövőjét, és álláspontja szerint nagy szükség van a csoportra – jelentette ki.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53295,52644,52587,52529,51995″}
