Tulajdonképpen teljesen logikus, már jó ideje érő lépést tett a szlovák kormány akkor, amikor július 8-i ülésén úgy döntött: bezárja bagdadi és szíriai képviseletét. A nagykövetség ugyanis arra való, hogy az egyik állam (és polgárainak) érdekeit képviselje egy másik országban. A szír állam azonban gyakorlatilag megszűnt működni, az iraki szétrobbantásáról pedig már több mint egy évtizede gondoskodtak az amerikaiak.
A szíriai szlovák képviselet már a polgárháború második évében befejezte ténykedését Damaszkuszban: a Bassár el-Aszad elnök kormánya ellen jelentős nyugati (amerikai) anyagi, katonai és hírszerzési támogatással indított lázadás okozta kritikus biztonsági helyzetben már nem volt maradásuk a diplomatáknak. A külképviseleti tevékenységet időlegesen Libanonba helyezte át Szlovákia, azonban az átmeneti megoldásból immáron – úgy tűnik – tartós lesz (már amennyiben Libanont is nem emészti el a Közel-Keletet felperzselő pokoltűz): a szlovák külügy Bejrútban létesít a régióra kiterjedő hatókörű képviseletet.
Hasonló okok magyarázzák a bagdadi nagykövetség bezárását is: a 2003-ban nyilvánvalóan és bizonyítottan koholmányokra alapítva indított amerikai demokráciaexport-hadjárat kudarca után maradt káoszban az iraki állam megszűnt működni. Ebben az űrben a maga helyét és számításait meglelő és a lehetőségeit professzionálisan, kíméletlenül kihasználó Iszlám Állam okozta fenyegetés szintén arra késztette az államokat, hogy sorra szüntessék meg külképviseleteiket a tönkretett országban.
szd, felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”54042,53058″}
