A római katolikus egyház az egész októbert a rózsafüzér hónapjának tartja, az ünnepnap pedig a 16. századtól vált népszerűvé a lepantói győzelem emlékére. A keresztény Európát ebben az időben a mohamedám világ fenyegette. 1571-ben az V. Pius pápa által összetoborzott nemzetközi hajóhad megsemmisítette a támadók tengeri haderejét.
A pápa ezt megelőzően a rózsafüzért imádkozta Rómában. Az imát hirtelen befejezve felállt, s bejelentette a diadalt. A lepantói öbölben akkor fordult meg gyorsan a szél, amely lehetővé tette a keresztények győzelmét. XIII. Gergely aztán október hetedikét a Rózsafüzér Királynője ünnepévé avatta.
Köztudott, hogy az ősegyház imádsága a Miatyánk mellett a 150 zsoltár volt, amit azonban a halandók nem tudtak kézzel másolt kódexek híján olvasni, s megtanulni is csak kevesen voltak képesek. Ezért hát szokásba jött a zsoltárok pótlására a 150 Üdvözlégy Máriát elimádkozni. Később a tíz-tíz Üdvözlégy elimádkozása alatt elmélkedtek a megváltás egy-egy eseményéről. Ezek a rózsafüzér titkai. Az első öt tized alatt , az örvendetes olvasó titkait mondják, melyek a születés körüli eseményekről szólnak. A második öt tized a dicsőséges olvasó, a megdicsőült Jézus titkaival. A harmadik a fájdalmas olvasó, Jézus szenvedéseinek titkaival. (http://209.85.135.104)
A keresztény ember számára egyik közkedvelt Mária-tiszteleti forma a rózsafüzér imádkozása. Ennek alapja a 2. század végén Szent Domokosnak adott Szűz Mária-tanítás. Ezt csak megerősítették a lourdes-i és fatimai jelenések, melyek során Szűz Mária maga is a rózsafüzér imára tanította Bernadettet és a három kis pásztort. A pápák közül többen is szorgalmazták ezt a Mária-tiszteletet, II. János Pál pedig a II. Vatikáni zsinat nyitásának 40. évfordulójára a Rózsafüzér évét hirdette meg. Szerinte a rózsafüzér a legalkalmasabb eszköz a Krisztus-misztérium szemlélésére; benne sűrítve van az egész evangéliumi üzenet mélysége, s maga a Szent Szűz is ezen imádság révén akarja érvényesíteni anyai gondoskodását. (http://209.85.135.104)
Az Olvasós Boldogasszony tiszteletére már a 15. században alapítottak jámbor társulatokat Európában, így a magyar nyelvterületeken is. A társulatok ellátták magukat a különféle szakrális tárgyakkal: a hordozható és öltöztethető Olvasós Máriákkal, a nagy társulati olvasóval, a templomi lobogókkal, az egyes titkok „céduláival” s természetesen a megfelelő irodalommal, ponyvanyomtatványokkal is. A különféle festményeken, képeken, szobrokon Máriát ábrázolták rózsákkal, de kedvelt kép volt a 20. században az Istengyermekkel trónuson ülő Szűzanya is, amint olvasót nyújt Szent Domonkosnak stb. (S.Lackovits 2000,186-187)
Az évszázadok óta működő társulatokról akad egy-egy bejegyzés az egyházi dokumentumokban is. Találtam ilyeneket többek közt a Felsőtúri Plébánia Historia Domusában. A társulatok itt is papi kezdeményezésre jöttek létre, mindenekelőtt azért, hogy általuk is erősödjék a hitélet, fokozzák a hívek buzgalmát s az egyházi élet kiteljesedését. 1902-ben az Élő Rózsafüzér Társulatról készült az alábbi feljegyzés: „Az Élő rózsafüzér-társulat ez évben újra szerveztetett úgy Felső-, mint Közép-Túron. Felső-Túron a tagok száma az új tagokkal együtt 90-re szaporodott, kik rózsákba osztattak, s a vezetők kijelöltettek. Közép-Túron a tagok száma a Közép- és Kis-Túri új tagokkal 75-re gyarapodott. A lorettói társaság, mely 200 tagot számlál, szintén újból összeíratott.” (Historia Domus, 24.p.)A felsőtúri templomban látható egy újabbb Mária-lobogó a Lourdes-i Szűzanya, illetve a Szeplőtelen Szűz képével.
Ugyanitt áll a Kármelhegyi Boldogasszony szobra is a gyermek Jézussal. A szobor alkotója úgy ábrázolta a Szűzanyát, ahogyan őt a kármelhegyi rend főnöke, Stock Szent Simon látta: barna ruhában, fehér palástban, fején koronával; balján a Kisjézussal, jobb kezében a skapulárét tartva.
A Rózsafüzér Társulatnak nagy hagyományai voltak Felsőszemeréden is. A templom diadalívének jobb oldala alatt, ahol a régi Mária-oltár állt, ma egy Rózsafüzés Királynője-szobor látható. Mária piros ruhában, kék palástban van, a fején lévő aranykorona keresztben végződik. Jobb kezében aranyrózsákat s egy rózsafüzért tart, balján a Kisjézus látható, fején glóriával, jobb kezében ugyancsak rózsafüzérrel, előtte az országalmával.
Ipolyszalka szintén gazdag Mária-kultusszal bír. Itt is nagy hagyománya van a társulatoknak. A templomban látható a Rózsafüzér Társulat lobogója, rajta kék palástban, fején koronával, balján a Kisjézussal a Szűzanya. Mellette egy angyal és Szent Domonkos látható, amint egy rózsafüzért vesz át a Kisjézustól.
Ipolyhídvégen a templom védőszentje Rózsafüzér Királynője. Ő látható a főoltár ama képén, melyet 1924-ben készített a selmecbányai Tihanyi Lajos festőművész. A Szűzanya s az Istengyermek mellett itt is látható Szent Domonkos alakja.
A kéméndi tmeplomban is ott találjuk a falu Rózsafüzér Társulatának lobogóját. Itt több előimádkozó asszony is volt, akik nagy szerepet vállaltak a szentolvasó népszerűsítésében. A Plébániatörténetből tudjuk, hogy például Kovács Pálné Rakonczai Anna (1893) 1928 karácosnyán kezdte először szervezni a Szentcsalád-olvasót, illetve egy év múlva a Lourdes-i jelenéseket. Tóth Vilmosné Prelovszki Mária (1893-1981) minden vasárnap, litánia után hangosan mondta a Szent Sebek Rózsafüzérét. Hétfajta rózsafüzére is volt. Rózsafüzércsoportjával eljárt az érsekújvári Porcinkula-búcsúba. Mint a Ferences harmadrend tagját a rend zsinórövével temették el.
A palásti Péter Jánosné Pásztor Erzsébet „szantasszonynak” több tanítványa is volt a faluban, akik elöljártak a rózsafüzér imádkozásában, illetve a társulatok alakításában. Hegedűs Lászlóné Matyó Margit (1944) például ma is aktív társulatos asszony, az Élő Rózsafüzér Társulat kövecsi csoportjának, „rózsájának” vezetője. Környezetében még további két csoport működik, de van még ilyen csoport Paláston az Új utcában, a Kis-soron, Gárdonyban, Tubánban és Fősőkön is kettő. A tagok a Fájdalmas-, az Örvendetes- és Dicsőséges-titkokat az év minden napján mondják. A cédulákat első vasárnap a templomban cserélik. A társulatos asszonyok jól el vannak látva a legszükségesebb vallásos irodalommal, imafüzetekkel, cédulákkal, írott és nyomtatott könyvekkel stb. Gazdag az eszközgyűjteménye is Hegedűsné asszonynak. Rózsafüzérből például többfajtával rendelkezik: van ereklyével, búcsúval ellátott rózsafüzére, öttizedes rózsafüzére, Szent József-olvasója, Hétfájdalmas-olvasója (7×7 tized), Szent Rita-olvasója (3×7 tizedes), Szent Sebek- és Könnyek Annyja-rózsafüzérje.
A társulatos asszonyok temetéskor az elhunyt tagot kezükben gyertyákkal kísérik, a halott koporsójára pedig ráteszik a társulat nagyolvasóját. Találunk társulatokra vonatkozó adatokat a Canonica Visitatiokban is. Innen tudjuk, hogy Paláston 1940-ben a Rózsafüzér Társulatnak 645 tagja volt. A nyilvántartási lapok ma is megtalálhatók a plébánia adattárában. (Csáky 2005,161-178)
A Nagykürtös és Zólyom közti főútvonal mentén elterülő Szénavár szlovák községben is nagy kultusza van Rózsafüzér Kiárlynőjének. A kegyhelyként is tisztelt település templomának oltárképén a Szűzanya látható a Kisjézussal, fejükön koronával, kezükben rózsafüzérrel, melyet a mellettük álló Szent Domonkosnak és Sienai Szent Katalinnak adnak át.
Szklabonyán a főút mentén, ma már az épületek közé szorítva áll a Rózsafüzér Kiárlynője-kápolna. Valószínűleg a 19. század végél épülhetett két téglalap alakú, enyhén félkörívben végződő ablakkal, két támpillérrel közrefogott, gúla alakú harangtoronnyal. A kápolna oszlopos szélekkel díszített fa oltárának közepén a Rózsafüzér Kiárlynője kép áll, mellette két térdeplő angyallal, előtte egy-egy Jézus Szíve és Mária Szíve kisméretű keretezett képpel. A kápolnát a községi hivatal 1997-ben felújíttatta.
Csáky Károly, Felvidék.ma
A felvételeket Csáky Károly készítette
