Első hallásra szokatlannak tűnhet ez a párosítás, erő és szeretet… Ennek ellenére a parlamenti választások közeledtével folyamatosan ez a két szó jár a fejemben, erő és szeretet… Két szó, amely bár nagyon egyszerűnek tűnik, mélységük mégis bámulatos. Az erő lehet nemes és felemelő, de a másik oldalon aljas és elnyomó is. A legnagyobb erő tulajdonosa az állam. A mindenkori államvezetés hatalma ezen az erőn alapszik. Éppen ezért nem mindegy, hogy ki gyakorolja a hatalmat – tehát nem mindegy kinél van az erő.
Szoktuk mondani, hogy nekünk, felvidéki magyaroknak, hiányzik az erős érdekképviselet. Ez valóban igaz. A hangsúly viszont nem az erőn, hanem az érdekképviseleten van. A parlamentben levő pártok ugyanis egytől egyig erősek. Náluk a tőke, náluk a hatalom. Ők uralják a médiát, ők veszik meg a reklámfelületeket. Mindezt a hatalom mámorában teszik megfeledkezvén valódi küldetésükről. Itt jön képbe a szeretet. Gondolok itt főleg a felebaráti szeretetre. Jézus mondta: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Vajon hány parlamenti képviselő tesz így?
Amit én látok, az csak a mások elnyomása, ellehetetlenítése. Amit én látok az a gyűlölet. Amit én látok az a szeretet feláldozása az önzőség oltárán, „Szeresd magadat, gyűjtsd magad köré anyagi javakat és akkor mások kénytelenek lesznek „szeretni”.” Ez lehetne az értékvesztett világunk mottója. Ez az oka, amiért a hétköznapi ember nem érzi a hatalom szerető, segítő közelségét. Ezért fordulnak egyre többen el a közügyektől és lesznek közömbösek. A hatalmon levőknek ez az állapot megfelel, de nekünk nem!
E gondolatokkal vezérelve készülök tehát a márciusi parlamenti választásokra. Hiszem, hogy tudunk ezen az embertelen rendszeren változtatni! Hiszem, hogy nemsokára eljön az idő, amikor a polgár kerül a központba és nem a szponzor. Hiszem, hogy megteremtjük a szeretetből fakadó segítő erőt. Hiszem, hogy győz a szeretet!
Nagy Dávid, Felvidék.ma
Az MKP 20. számú jelöltje{iarelatednews articleid=”59140,59111,58804,58676,58411,58023,57909,57079,56829,55909,55814″}
