Bár az Európai Bizottság előzetes jogi vizsgálata még nem fejeződött be, egyre több jel utal arra, hogy nem áll túl jól az uniós energiaellátás-biztonsági alapelvekkel több szempontból is ellentmondásba kerülő Északi Áramlat 2. gázvezeték-projekt szénája.
Hivatalos forrásból nem megerősített információk szerint a Bizottság megtagadhatja a mentesség megadását az infrastruktúrához való hozzáférés uniós szabályai alól a Gazprom fővállalkozásában megépíteni tervezett Északi Áramlat 2. gázvezetéktől, mégpedig azon az alapon, hogy a projekt nem javítaná az EU energiabiztonságát.
Tavaly decemberben hét tagállam, köztük Szlovákia, levélben hívta fel az Európai Bizottság figyelmét az Északi Áramlat kibővítésére vonatkozó orosz-német beruházás energiabiztonság szempontjából kedvezőtlen hatásaira. És bár a testület még csak a tervezett beruházás előzetes vizsgálódásainál tart, úgy tűnik, hogy osztja a hét tagállam – Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a három balti állam által jelzett aggályok némelyikét.
Az EU energiaellátás-biztonsági kritériumai értelmében minden tagállamnak legalább három forrásból kellene földgázhoz jutnia, hogy ne váljon egyoldalúan függővé egyetlen energiaszállítótól. „Ha megépül, a gázvezeték egyetlen szállítási útvonalon koncentrálná a földgáz importját, ami már jelenlegi formájában is csak 50 százalékos kapacitás mellett működik” – mutatott rá egy EU szakember.
Ráadásul az eddigi becslések szerint, ha megépülne az Északi Áramlat második, kiterjesztett verziója (két új gázvezeték), akkor az orosz Gazprom részaránya a német gázimportból 40-ről 60 százalékra emelkedne.
A harmadik és negyedik gázvezeték (Északi Áramlat 2) megépítésére összeállt konzorcium engedélyezési kérelme jelenleg az illetékes német hatóságok előtt fekszik, amelyeknek kell majd hivatalosan benyújtaniuk a Bizottságnál a kapacitás-lekötési szabályok alól való átmeneti mentesség (a megtérülési költségek miatt a gázvezeték kapacitásainak maximum 50 százalékát lehet átmenetileg a beruházónak saját maga számára félretenni) megadására vonatkozó kérelmet.
Egyesek, már most élnek a gyanúperrel, hogy Jean-Claude Juncker és csapata nem mer ujjat húzni Németországgal, a beruházás fő haszonélvezőjével.
December elején írt levelükben a hét ország energiaminiszterei rámutattak, hogy az ukrán tranzitútvonal megkerülése (elemzők szerint az új projekt elsősorban ezt célozza) a tranzitdíjakból származó bevételek jelentős mértékű csökkenését eredményezné Ukrajna számára és veszélybe sodorná az elavult ukrán gázszállítási rendszer fenntartását. Ez nem mellékesen évi 140 milliárd köbméternyi importkapacitás kiesését jelentené az EU-nak, ami nagyjából háromszor annyi mennyiség, mint az Északi Áramlat kapacitása.
A levél arra is felhívja a figyelmet, hogy az ukrán rendszerhez fizikailag kapcsolódó más kelet-európai tranzitországok is elveszítenék jelenlegi pozíciójukat, és az orosz szállítóval szemben jelenleg a gázszállítási kereskedelmi szerződések terén meglévő alkupozíciójuk megőrzése is megkérdőjeleződne, ami végső soron tovább növelné a sebezhetőségüket.
Ha megépülne az Északi Áramlat második verziója és az ukrán tranzitútvonal kiiktatódna, az EU-ba irányuló orosz gázszállítás lényegében teljes volumene Észak-kelet Németországban lépne be az Unióba (az Északi Áramlat 1. és a Yamal mellett), ami a levél írói szerint ugyancsak hozzájárulhat az európai ellátásbiztonság gyengüléséhez a jelenlegi státus quo-hoz képest, aminek része a szlovák, az Ukrán, a magyar, valamint a román tranzitrendszer.
A hét ország arra is emlékeztet, hogy minden új szállítási útvonal létrehozásának vagy a meglévő szállítási kapacitások kiterjesztésének összhangban kell lennie az EU hosszú távú stratégiai érdekeivel. Ezzel összefüggésben hangsúlyozzák, hogy „az Ukrajnán keresztül vezető szállítási útvonal fenntartása az EU stratégiai érdeke”.
A levél írói arra is nagy hangsúlyt fektettek, hogy valamennyi projektnek maradéktalanul meg kell felelnie az EU hatályos jogszabályainak, és mindenekelőtt a harmadik energiacsomag rendelkezéseinek, különös tekintettel a tulajdonosi szétválasztás és a harmadik fél hozzáférésének elvére, továbbá nem korlátozhatja a versenyt a piacon.
„Amennyiben a projekt nem összeegyeztethető az uniós jogszabályokkal, az Európai Bizottságnak határozott lépést kell tennie a probléma orvoslása érdekében, az energiapiacon az egészséges környezet biztosítása érdekében” – áll a levélben.
Az EU-ba Oroszország felől jelenleg a következő nemzetközi vezetékeken át jön gáz (fontossági sorrendben):
• Ukrajnán keresztül Szlovákia – Ausztria útvonalon, illetve közvetlenül Magyarországra (Testvériség vezeték).
• A Balti-tenger alatt Németországba (Északi Áramlat 1).
• Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül, Németországba. (Jamal vezeték).
• A Fekete-tenger alatt Törökországba, majd onnan Bulgáriába és Romániába (Kék Áramlat). (Csekély mérete miatt ennek elenyésző a jelentősége.)
Az Északi Áramlat 2 egy Oroszországból Németországba tartó gázvezetékpár lenne, aminek megépítéséről idén nyáron állapodott az orosz állami Gazprom és több nyugat-európai cég. A keletiek közös fellépése egyrészt teljesen racionális, hiszen a Nord Stream 2 az oroszokon és a németeken kívül minden más gázfogyasztónak rossz lenne ebben a térségben. Másrészt érdekes diplomáciai lépést is jelent: a németek és az oroszok közé szorult államok az elmúlt években sosem bátorkodtak odacsapni egyszerre mindkét nagy országnak. Főleg így közösen nem.
Szlovákia különösen aggódik az Északi Áramlat 2 miatt, Robert Fico miniszterelnök ezzel kapcsolatban nagyon keményen fogalmazott:
„Hónapokig tárgyaltunk az Európai Bizottsággal arról, hogy milyen fontos, hogy Ukrajna továbbra is tranzitország maradjon. Erre hirtelen jön egy közlemény arról, hogy a Gazprom megállapodott nyugat-európai cégekkel egy új Északi Áramlatról. Hülyét csinálnak belőlünk. Elárultak egy EU-s tagállamot, Szlovákiát, és szembe mennek az Európai Tanács Ukrajnával folytatott tárgyalásainak is.”
Ha az Északi Áramlat 2 megépülne, akkor a németek és az oroszok ellenőrizhetnék Európa keleti felének szinte teljes gázellátását. Ezzel párhuzamosan megszűnne Ukrajna legfontosabb eszköze, amivel féken tudja tartani valamennyire az oroszokat. Az Északi Áramlat 2-vel ugyanis nem lenne többet szükség az ukrán tranzitra.
Maroš Šefčovič, EU biztos szerint az Európai Bizottság az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatos jogi elemzése még nem komplett, mivel ezzel kapcsolatban nem kaptak meg minden szükséges információt.
Šefčovič szerint a nyugat-európai cégek és a Gazprom által jegyzett gázvezetékprojekt nem felel meg az energetikai-unió célkitűzéseinek. „Aggályaink vannak a gázszállítás biztonságát és diverzifikációját illetően”- állapította meg az Európai Bizottság alelnöke.
A szlovákiai elemzők 400-700 millió euróra becsülik azt a veszteséget, amit az új gázvezeték megépítése az országnak okozhat.
SITA/Bruxinfo, SZL, Felvidék.ma
