A szlovák Monopolellenes Hivatal kartelltevékenység vádjával 5 étkezési utalvány-forgalmazó cégre rótt ki csaknem 3 millió eurós büntetést. A másféléves nyomozás megállapította, hogy a forgalmazó cégek megegyeztek a jutalékok nagyságában, ill. megegyeztek az egyes üzletláncokkal, ahol is maximálni akarták az egyszeri vásárláskor felhasznált jegyek számát.
Az étkezési utalvány alapgondolata, hogy azok a munkavállalók is jussanak étkezési lehetőséghez, ahol a munkáltató nem tudja biztosítani a meleg étkeztetést. A munkáltató utalványt ad az alkalmazottnak, amit min. 55%-ban térít. A munkáltató további, a törvény által maximált 3%-os jutalékot fizet az utalvány forgalmazójának. A munkavállaló fizethet vele, ahogy a vállalkozó is fizethet vele a beszállítóinak. A furcsaságok a jegyek visszaváltása körül keletkeztek. Mivel ezt a törvény nem szabályozza, az vált gyakorlattá, hogy a nagyobb érdekérvényesítő képességgel bíró üzletláncok 1-2% jutalék fejében válthatták vissza a jegyeket, a kiskereskedelmi egységek viszont akár a visszaváltandó összeg 6%-át is kifizethették, hogy a pénzükhöz jussanak.
A hivatal egyelőre nem említette meg a cégek nevét, mivel a jelenlegi elsőfokú határozata még nem jogerős, de nincs szükség nagy képzelőerőre, hogy mely cégek is lehetnek érintettek. Az étkezési utalvány biznisz eléggé belterjes, kevésszereplős és tőkeerős nemzetközi cégek uralják a piacot, azért a haszonkulcsért, ami statisztikusok szerint tízszerese a szlovákiai vállalkozások átlagos haszonkulcsának.
Ezért is kérdéses, hogy az erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező cégek, ill. a monopolellenes hivatal vitája hogyan is dől el.
Ezt az erős érdekképviselet bizonyítja, hogy a szlovák döntéssel szinte egy időben (ami azért érdekes asszociációkat kelthet) mondta ki az Európai Unió Bírósága az uniós joggal összeférhetetlennek a magyarországi SZÉP-kártya és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemeit.
A magyar kormány még 2012-ben változtatta meg az adószabályokat, aminek következtében a nemzetközi cégek kiszorultak a magyar piacról, helyüket elfoglalta az Erzsébet utalvány, amit több mint kétmillió felhasználó vált be országosan. A keletkezett szlovák valósághoz hasonlatos haszonból pedig érdekes és értékes szociális programokat finanszírozott a kibocsátó alapítvány.
Bár a magyar ellenzéki sajtó már az Erzsébet program bukását vizionálja, a bírósági ítélet csak részletkérdéseket nehezményez, mint
más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát
a kártyakibocsátók magyar jog szerint létrejött gazdasági társaság formában működjenek, ill. székhelyüknek Magyarországon kell lenniük
ahogy az is a külföldi szolgáltatókat sújtja, hogy a kártya kibocsátóinak minden 35 ezer főnél nagyobb településen ügyfélirodát kell fenntartaniuk.
A bíróság szerint az nem indokolja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Erzsébet-utalvány kibocsátási monopóliumát, hogy bevételét szociális célokra fordítja.
A magyar kormány elszánt a program megtartásában és tiszteletben tartja az Európai Bíróság döntését, mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő.
Tehát a szabályok valószínű változnak, de a program marad. A nemzetközi cégek az elvesztett piacra már nehezen jutnak vissza, de egy kis lelépőt (kártérítési igényt) még kizsigerelhetnek.
A szlovákiai esetről feltételezik, hogy az eljárást a károsult kiskereskedők indították, bár (álmodik a nyomor) nem lenne rossz kezdet és adu az új szlovák kormány kezében az étkezési utalványrendszernek a magyarországihoz hasonló közhasznú rendszer kialakítására.
Matus Tibor, Felvidék.ma
Források: HN, etrend.sk, index.hu, hvg.hu
