Áprilisban zajlik az iskolaköteles gyerekek beíratása az alapiskolák első évfolyamaiba, a 2016/2017-es tanévre. Az oktatási törvény elmúlt évi módosítása alapján a korábbi évektől eltérően, az idén április 1-től a hónap végéig tart a beiratkozás időszaka. A legtöbb intézményben ünnepélyes keretek között írathatják be gyermeküket a szülők.
A beiratkozás előtt a szülőknek dönteniük kell az iskolaválasztásról. Egyszerűnek tűnik a döntés, sokak számára mégsem az. Számtalan szakvélemény és sikertörténet támasztja alá azt, hogy a gyerek anyanyelvi iskolában képes leghatékonyabban elsajátítani a tudás alapjait. Ezért is hangzik el oly gyakran szakemberek, pedagógusok és sok szülő részéről is, hogy a magyar gyerek a magyar iskolában van a legjobb helyen.
Ovisok és iskolások együtt a játszóházi foglalkozáson (Fotó: Tökölyi Angéla)
Az iskolaköteles gyerekeket és szüleiket a napokban, a bodrogközi magyar tanítási nyelvű alapiskolákban ünnepélyes beíratási programokkal várják. Bélyben, Szentesben, Perbenyikben már megtörtént a beiratkozás. Bodrogszerdahelyen és Tiszacsernyőn április 12-én, Bolyban április 19-én, Királyhelmecen április 22-én lesz a beíratás. Akik az ünnepélyen nem tudnak jelen lenni, ettől függetlenül április végéig beírathatják gyermeküket az iskolába.
A gyerekek és szülők a legtöbb esetben nem először járnak abban az iskolában, ahová gyermeküket íratják. A tanév során az iskolák igyekeznek játszóházat, közös ünnepi programokat, nyitott napot szervezni a gyerekeknek és szülőknek, hogy megbarátkozzanak az új környezettel és segítsék ezzel az iskolai beilleszkedést.
Kiskövesdi óvodások a tanítónénivel a bodrogszerdahelyi alapiskolában (Fotó: Tökölyi Angéla)
A gyerekkel már az iskolakezdéskor meg kell szerettetni az iskolát, a tanulást, fel kell kelteni a tudásvágyat és olyan helyzeteket kell teremteni számára, ahol kibontakozhat a tehetsége. Hogyan lenne ez lehetséges egy olyan környezetben, ahol nem mozog otthonosan, ahol nem tudja kifejezni magát, ahol kommunikációs problémái vannak, ami miatt szorong? A szülők részéről az az igény, hogy a gyermek elsajátítsa az államnyelv alapjait, nem szabad, hogy okot adjon arra, hogy a magyar anyanyelvű gyermeket megfosszák az anyanyelven való művelődés lehetőségétől. Az államnyelv ismerete életünk természetes része. A magyar tanítási nyelvű iskolák diákjai számára adott a lehetőség, hogy megfelelő szinten sajátítsák el az államnyelvet is a többi idegen nyelvvel egyidejűleg. Ha jó az alap, arra lehet építkezni, és a tudást folyamatosan mélyíteni.
Kiskövesdi és bodrogszerdahelyi ovisok az iskolában (Fotó: Tökölyi Angéla)
A magyar iskolákból kikerült diákok helyt tudnak állni úgy a középiskolákban, mint felsőfokú tanulmányok során is. A rátermett, tehetséges diákok anyanyelvi iskolából indulva el tudják érni céljukat, és olyan tudástöbblettel rendelkeznek, amelyet csak az anyanyelvi iskola nyújthat számukra. Ezt számos példa igazolja vissza. A magyar irodalmat, történelmet, a magyar kultúrát csak anyanyelvi környezetben tudja megismerni és továbbadni az ember. Ezek az értékek erősítik a gyökereket, a hovatartozás érzését, a helyes értékrend kialakulását, amely mindig egy biztos támasz gyorsan változó világunkban is.
A nemzeti identitástudat megőrzésére nevelni a gyereket leghatékonyabban éltető közegében lehet, ahol természetes számára, hogy véleményt alkot, azt közli, és közben nem ütközik nehézségbe. Az iskolakezdés, a környezetváltozás , az új elvárások éppen elég szeptemberben egy hatéves gyerek számára. Ahhoz, hogy a gyerek magabiztossá váljon az új környezetben, sikeresen beilleszkedjen, otthon kell éreznie magát. Az anyanyelven való kommunikáció az egyik legfontosabb pillére ennek az érzésnek. Az anyanyelven való művelődés alapvető emberi jog. Rajtunk múlik, hogy élünk e vele és erősítjük e azt, vagy lemondunk róla. Ne hagyjuk a templomot s az iskolát!
