„Fontos és bátor vállalkozás értékválságban tévelygő korunkban íróink Isten-képét, s a műveikben megnyilvánuló spirituális ihletettséget értő és érző elemzéssel kimutatni. Keller Péter Az élő Gárdonyi-arc című könyvében meggyőző erővel erre vállalkozott. Tudatos koncepcióval, értékkereső és értékfelmutató szemlélettel, szövegazonosító erővel gazdagítja, építi föl dédapja rendkívül összetett írói arculatát. Cs. Varga István, az irodalomtudós utószavával a témát szélesebb összefüggésbe emeli” – írja ajánlásában Jókai Anna. Az előszónak A megkerülhetetlen Isten címet adta, összefoglalva, hogy mindennek az alapja a hit.
„Dédapám az Istent belénk kódolt valóságnak tekintette. Határozottan hitt az örök életben. Az ő küldetése a néptanítóság volt, hogy a kiművelt emberfők egyre többen legyenek az országban. Azt mondta, hogy a nemzet értéke a nemzet agyában van. Ezért nagy felelőssége van az írónak, és az olvasmánynak is, mert minden ember lelkében nyomot hagy. A rossz, mint a mocsokfolt beleivódik a lélekbe, s nem lehet onnan kimosni. Ezért is az ő műveiben nincs negatív, elrettentő szereplő” – nyilatkozta a Felvidék.Mának Keller Péter.
„Az egész könyvre jellemző az értékkereső és értékfelmutató szemlélet. Az elemzések kiindulópontja, a sikeresség kulcsa: a vízió, misszió és célok egysége” – mondja Cs. Varga. Konklúzióként megállapítja, hogy Gárdonyi számára az írás szívből vállalt szolgálat. „A magyar embereket akarta szolgálni, de mert felfelé igazodott, minden nemzet emberéhez szóló mondandóit művészi példabeszédek nyelvén fogalmazta meg” – fejtette ki Cs. Varga István irodalomtörténész.
Gárdonyi Géza az egyik legolvasottabb regényíróvá vált. Emlékét szerte a Kárpát-medencében őrzik és ápolják. Életében 7 helyen tanult, legalább 21 településen lakott egri otthona előtt. Hat nyelven beszélt. Dante Isteni színjátékának első magyar fordítását ő készítette. Sokoldalú: polihisztor, humanista, újító, művész, pedagógus, sportoló volt. Az elemzők műveit titokzatos és megfejthetetlen, szépséges és örök csodának érzik. „Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan” – írja Antoine de Saint-Exupéry. Gárdonyi a „láthatatlanságot” az emberi lélek tükrére, az arcra vonatkoztatja. Nagy történelmi regényei „az arc a lélek tükre” szellemében íródtak.
Keller Péter Az élő Gárdonyi-arc című könyvében meggyőző erővel arra vállalkozott, hogy dédapja rendkívül összetett arculatát vegye górcső alá. A szerzőnek meggyőződése, hogy dédapját a Lélek vezette az írásművészetének tökéletesítésében. Keller Péter Gárdonyi Géza dédunokája, így a kutatáshoz személyes motiváció is fűzte, s érdeklődését dédapja életművének a titkai is felkeltették. Könyve az irodalomtörténész szerint egyénien értelmezett és tematizált Gárdonyi-breviáriumnak is felfogható. Következetesen végigjárja a dédapjához vezető utat, felidézi az ismerkedés állomásait. Az idézet-csoportosításokból és elemzésekből újraértelmezést végez.
A könyv első részében Gárdonyi József: Az elő Gárdonyi című életrajzi kötetét dolgozza fel tematikusan. Majd olyan forrásokat, hanganyagokat, filmeket dolgoz fel, amelyek olyan emberektől származnak, akik Gárdonyi Gézát személyesen ismerték. Ugyanis az irodalomtörténeti munkák szerzői csak futólag ismerték, így nem hitelesek. Szól a titkosírásról, melyről ma már tudjuk, hogy nem rejt szenzációnak gondolt titkokat, hanem egy írói segédkönyv volt, a megírandó gondolatok tárháza. Foglalkozik a remeteséggel, a hittel, Mária szeretetével és a Jézus-követéssel. A leírtakat képmelléklettel is megerősíti.
A kiadványt már több helyen bemutatták. Felvidéken legutóbb Ógyallán (április 9.), azt megelőzően (március 31.) pedig Rimaszombatban is. Mindkét településhez felvidéki barátai, Feszty Árpád, Pósa Lajos és Mikszáth Kálmán által kötődik Gárdonyi.
A kötet a budapesti Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója gondozásában jelent meg 2015-ben. Megrendelhető a Booklinon.