Május 11-én este hat órakor találkozhattak a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Irodalmi Kávéházban (Symbol Cafe) az érdeklődők Z. Németh Istvánnal és új kötetével. A szerző legszebb verseinek gyűjteményét Szepes Erika szerkesztette.
A 47 éves író munkásságát, aki majd az összes létező írói műfajban kipróbálta magát, nehéz meghatározni. Oly színes palettán mutatkozott be eddig, amilyen színes fantáziával kezeli a nyelvi szerkezeteket és a szavakat költeményeiben. Írt verseket, novellákat, regényeket, színdarabokat, irodalmi paródiákat, meséket, rádiókabarékat, jeleneteket, képregényeket, sőt még humoros horoszkópot is kreált újságokba. Hogyan fogható meg és mutatható be egy olyan ember, aki minden oldalról más. Más színekben, más hangulatokban, más szavakban és más műfajban jelenik meg. Már az sem mondható rendhagyónak, ahogyan 1993-ban berobbant az irodalmi világba – ezzel kezdte Tóth László, József Attila-díjas magyar költő, a szerző méltatását és kötetének bemutatását.
„Annak idején, 23 évesen, háromszorosan is rendhagyó jelentkezésével szinte berobbant a csehszlovákiai magyar irodalomba. Először, ami addig talán nem is fordult elő, és általában a magyar irodalomban ugyancsak ritkán, ha valaha is egyáltalán, egyszerre két debütáns kötettel is jelentkezett. Másodszor és harmadszor pedig, hiszen mindkettő ritkaságnak számított addig is, meg számít azóta, kettős debütjének egyike szerelmes vers- , másik gyermekvers kötet volt. De rendhagyó induló hármasságához tegyek még egy negyediket is, a következő évben már megjelent a harmadik kötete méghozzá egy harmadik kiadónál” – emlékezett vissza Tóth László.
A grammatika játékosa, a szózsonglőr, ahogy magamban elneveztem a szerzőt, olyan gazdagon ontja a szavakat, hogy már önmagában erről is lehetne egy külön tanulmányt írni. Számára a szavak, olyan kirakós darabok, melynek oldalait ő alakítja. Bármit bármivel össze tud kapcsolni, aminek végeredménye egy olyan kép, melyet talán a kozmosz szült meg és Z. Németh István közvetített nekünk. Olyan erős képi és hangulathatásokat használ, hogy az egyenesen felzaklatja az embert. Ki is tért erre az est egyik vendége: „Olyan erők összpontosulnak, hogy egy egyszerű olvasót kibillent a lelkivilágából” – mondta.
Németh István a szavakkal való festés megtestesítője. Fantasztikus színeket kever bármilyen vászonra. Teljesen mindegy, hogy az adott műfaj novella-e vagy egy egyszerű négysoros, ő bármilyen felületre tökéletes, precíz és kiszámolt vonásokkal húzza meg vonalait. Ez jellemző eddig megjelent 23 kötetére.
Arra a kérdésre, hogy mi az, amivel mostanában készül, a költő úgy felelt, hogy talán még konkrétan csak mesékből álló kötete nem jelent meg, így mindenféleképpen szeretne egy ilyet is, de még ezen kívül sok minden mással készül a jövőre nézve.
Ha megtaláljuk a „kötelező olvasmányok” és a mai kortárs irodalom közötti egyensúlyt, olyan gyöngyszemekre és csodákra találunk, mint amilyenek Z. Németh István versei.