A visegrádi országok együttműködéséről tartottak beszélgetést a Több mint szomszéd – Magyar Kulturális Hét Pozsonyban programsorozat keretében.
Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete bevezetőjében elmondta, harmadik alkalommal szervezi meg a pozsonyi magyar nagykövetség és a Pozsonyi Magyar Intézet a Magyar Kulturális Hetet Pozsonyban, ám most először került terítékre a közép-európai népek együttműködésének kérdése. A nagykövet szerint a V4-ek fontos eredménye a Visegrádi Alap létrehozása, mely a civil szervezetek együttműködését hivatott segíteni.
Czimbalmosné Molnár Éva. (Fotó: nt)
Beata Jaczewska, a Nemzetközi Visegrádi Alap igazgatója szerint a visegrádi országoknak, Csehországnak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovákiának több közös értéke van. Hasonlóak vagyunk, közös a múltunk, a vallásunk. A jövő szempontjából pedig nagyon fontos, hogy a világot is hasonlóan látjuk, és ez lehet a jövőben a jó együttműködés alapja – hangsúlyozta.
A nagykövetség épületében a konferencia idején egy kiállítás volt látható, amelyet az elmúlt negyedszázad plakátjaiból, elsősorban a rendszerváltás posztereiből állítottak össze. Beata Jaczewska köszöntőjében ezekre is felhívta a figyelmet.
Beata Jaczewska. (Fotó: nt)
Iveta Hricová, a külügyminisztérium európai ügyekért felelős osztályvezetője szerint 25 évvel ezelőtt fontos stratégiai lépés volt a visegrádi országok együttműködésének kialakítása. Mint mondta, a V4-ek bizonyították életképességüket. Hricová kiemelte: Szlovákia integrációs folyamatában nagy szerepet játszott a V4-es együttműködés.
A Visegrádi Együttműködés megalapításának fontosságáról szólt Jeszenszky Géza, Magyarország volt külügyminisztere abban a panelbeszélgetésben, amelyet V4: Múlt és jelen címmel szerveztek meg. Jeszenszky szerint 1990-91-ben tele voltak bizalommal, egy vízió lebegett a szemük előtt, merre kellene elindulniuk a közép-európai országoknak a fejlődésben. Ennek történelmi előzményei voltak a visegrádi királytalálkozók, amelyeken a cseh, a lengyel és a magyar király vett részt. Jeszenszky bevallotta, 1991-ben még nem tudták pontosan, mik is az elsődleges céljaik, abban azonban biztosak voltak, hogy a demokrácia útjára kívánnak lépni, és a NATO tagjai kívánnak lenni. Nem mellékesen pedig a nemzeti kisebbségek problémáit is meg akarták oldani.
Iveta Hricová (Fotó: nt)
A cseh Libor Rouček, az Európai Parlament volt alelnöke is történelmi pillanatnak tartja a visegrádi országok együttműködésének kezdeteit. Mint fogalmazott, céljuk az volt, hogy az emberi jogok betartásával egy demokratikus rendszert építsenek ki. Ma az unión belül a Visegrádi Együttműködéssel kapcsolatban van egyfajta fenntartás: nem értik, ha a cél az integráció volt, és ezt elérték, mi értelme van még Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ilyen jellegű együttműködésének. Rouček szerint az együttműködés szempontjából van még mit tenniük az országoknak – példaként hozta fel egy megfelelő úthálózat kiépítését, amely a visegrádi négyeket összeköthetné. A politikus kiemelte, nem ért egyet azokkal a véleményekkel, melyek szerint az európai uniós együttműködés egyik alternatívája lehet a V4-es együttműködés. Mint mondta, az EU-nak jelenleg nincsen alternatívája.
Jan Tadeusz Tombiński, az Európai Unió ukrajnai követe szerint a V4 alapítói Európa megosztottsága ellen kívántak fellépni. Ennek érdekében felülkerekedtek azokon a sérelmeken és problémákon, amelyek jelen voltak a rendszerváltás előtti időszakban. Tombiński szerint, ha 25 évvel ezelőtt nem alakult volna ki a V3-ak, majd V4-ek együttműködése, ma olyan helyzetben lennénk, mint amilyenben Ukrajna van.
Pavol Demeš, a nemzetközi kapcsolatokért felelős egykori miniszter kiemelte, a visegrádi országok vezetői ma is érzik, hogy segíteniük kell egymást, csak így lehet jó az együttműködés. A V4-ek olyan történelmi pillanatban kezdtek el együttműködni, amikor globálisan minden posztkommunista ország sokat várt Európától. Ugyanakkor az integrációba vetett bizalom felülírta a nemzetek sérelmeit, ezért is jöhetett létre a V4-ek együttműködése.
Abban mind a négyen egyetértettek, hogy a régió stabilitását segítette a visegrádi országok együttműködése. Mindannyian várták a hidegháború végét és érezték, meg kell erősíteni a közép-európai térséget, ehhez azonban együtt kell gondolkodni és dolgozni.
A politikusok azt is kifejtették, sajnos az oktatás terén mind a négy ország rosszul áll, mind a négy ország ugyanazokkal a gondokkal küzd, és ha ezen nem tudnak változtatni, akkor a tehetséges fiatalok elhagyják a hazájukat. Jeszenszky Géza szerint ebben a kérdésben is együttműködésre lenne szükség. A korábbi magyar külügyminiszter szerint amíg nem születik meg egy közös történelemtankönyv, addig félő, hogy a visegrádi eszme elveszik.
A Magyar Kulturális Hét a hétvégén könnyedebb programokkal folytatódik. A Hviezdoslav téren június 10-től a szabadtéri színpadon koncertekkel várják az érdeklődőket. Június 10-én délután négy órakor „Hangya” Hundzsa István és az Alldevils lép fel, őket követi a Pannonia Allstarts Ska Orchestra – Paso koncertje, majd este 8 órakor hivatalosan is megnyitják a fesztivált. A megnyitó után Peter Šrámek és zenekara szórakoztatja a közönséget.
Június 11-én, szombaton 25 éves a V4 – Visegrádi Kulturális Napot tartanak. Délután 3 órától fellép a szlovák Kremienok gyermek-folklóregyüttes, utánuk a lengyel Bartosz Dworak Jazz Quartet-et láthatjuk a színpadon. Öt órától a csehországi Dúbravěnka, majd Korpás Éva népdalénekes és zenekara lépnek színpadra. Este 8 óra után a Visegrad Jazz Quartet ad koncertet. A sétatéren vasárnap zárulnak a programok. Délután négytől fellép a Daniel Balázs – Boogie Woogie Trió & Pleszkán Écska énekesnő. Utánuk a Tzomet, majd az Esszencia zenekar lép színpadra Szárnyalás című műsorával.
Június 10. és 12. között a Magyar Turizmus Zrt. sátrában Magyarország sokszínű és élménybeli turisztikai kínálatával ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
A fesztivál ideje alatt, csütörtöktől vasárnapig a magyar ízek utcáján magyaros ételeket és italokat kóstolhatnak a sétatéri (Hviezdoslav tér) standokon.
