„Az uraság háza és az Úr háza nélkül nincsen falu.” Ez az igen régi idézet fogadta az elmúlt hétvégén Kéménden a tájház megnyitására érkező látogatókat. Örömhír volt a meghívó mindazok részére, akik tiszteletet, alázatot éreznek a múlt hagyományai és elődeink élete iránt.
Az Alsó-Garam menti régióban, a kurtaszoknyás falvak térségében, de még a Duna menti falvakban sem volt a mai napig múltat őrző tájház. Egyedül az Ipoly mentén, Szalkán működik már több mint tíz éve ilyen hagyományőrző létesítmény.
Csukáné Klimo Mária, az egykori zonctoronyi tanítónő (aki ama kis falu iskolájának megmentője volt) elmondta, főiskolás kora óta gyűjti, őrzi, védi a családi ereklyéket: fotókat, népviseleteket, használati tárgyakat, és szinte mindent, ami a múltat idézi.
Nyugdíjba vonulása után hazaköltözött szülőföldjére. Kéménden tíz évvel ezelőtt vett egy házat, azzal a céllal, hogy ide menti át egyre gyarapodó gyűjteményét. A XX. század végén épült modernebb házának egyik helyiségét rendezte be múzeumnak, majd a garázst és az udvart, ahol már a mezőgazdasági eszközök is helyet kaptak. Már itt is voltak látogatói, sőt hétvégi kézműves foglalkoztatást is szervezett az alapiskolások részére.
Csuka Mária megnyitója
Két éve foglalkoztatta a gondolat, hogy a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény sorsáról döntsön, hogy az a közösség javát szolgálja. A helyi önkormányzatnál szorgalmazta, hogy a főleg kurtaszoknyás tájegység (legfőképpen szülőfaluja, Kőhídgyarmat és lakóhelye, Kéménd) értékei végleges és méltó, megbecsült helyet kapjanak a faluban, egy régi községi portán.
Végül az önkormányzat jóvoltából megvásároltak egy régi parasztházat, ahol pár évvel ezelőtt a falu legidősebb lakója élt. A vályogból emelt épület eléggé romos állapotban volt, de Marika kezdeményezésére fél év alatt annyira rendbe hozták, hogy négy helyiségben teljes berendezést tudtak kiállítani.
A kéméndi menyasszonyi ruha
A „tisztaszobában” ruhásszekrényeket, ágyakat, és egy csodálatos múlt századbeli menyasszonyi ruhát láthatnak az érdeklődők.
Az egykori konyharészben (igaz, a nyitott kéményt már nem tudták visszavarázsolni) minden használati eszköz megtalálható, csodaszép tányérgyűjteménnyel egyetemben. Itt kapott helyet a több mint százéves szövőszék is, amelyet télen működésbe hoznak.
A ház hátsó részében pedig az egykori lakóhelyiséget szimbolizáló berendezés található, a sublóttal és sok-sok apró kellékkel, valamint az idősebb korosztály ruháival.
A gazdasági épületek is szinte kínálják a kiállításra váró gazdag anyagot.
A tájház berendezését teljes mértékben Csuka Mária végezte hihetetlen szakszerűséggel, természetesen helyi segítőkkel. A megnyitón még a régi fényképek, a falu településrajza is bemutatásra került, a dűlőnevekkel együtt.
A megnyitóra sokan eljöttek a faluból, csak a polgármester nem volt jelen. Sztyahula László esperes megáldotta a házat, a helyi fiatalok, és az éneklőcsoport pedig kultúrműsorral emelték a megnyitó ünnepélyességét.
Sztyahula László esperes megáldja a házat
Ott volt az az egykori családtag is, aki ebben a házban látta meg a napvilágot több mint 60 évvel ezelőtt, sőt azok a fiatalok is, akik házasságkötésük után az ősi falak között töltötték első boldog éveiket. Most büszkén vallottak magukról, családjukról, és meghatódva, örömmel fogadták az egykori szülőház felújítását, főleg, hogy az tájházként szolgálja majd a közösséget.
Ha ebben az igen gazdag múltú faluban, Kéménden járnak, feltétlenül látogassanak el a Vasút utcában található tájházba.
A szerző felvételei
