A vasárnapi magyarországi népszavazás kiírása, majd az eredmény is nagy vihart kavart Európában. Az anyaországi pártok saját maguk javára próbálják felhasználni az eredményt. Ugyan a referendum hivatalosan nem volt érvényes, de az az arány, ami a nem és az igen válaszok között volt, egyértelműen jelzi a magyar emberek véleményét.
A felvidéki magyarok közül kevesen szavazhattak, mivel a szavazati jogot állampolgársághoz kötik. Ennek ellenére talán nem volt olyan magyar ember Szlovákiában, aki ne figyelte volna aggodalommal a magyarországi eredményeket. Mivel nekünk sem mindegy, mi történik az anyaországban, még ha abba beleszólni nem is tudunk. Érvényes ez azért is, mert a V4-ek egyik országáról van szó, és mert éppen a visegrádi országok azok, amelyek nem támogatják a kötelező elosztást. Ezeknek az országoknak hasonló történelmi tapasztalataik vannak, talán ezért is hasonló az álláspont ez ügyben.
Arról nincsenek pontos adataink, hogy a szlovákiai magyarok, hogyan szavaztak volna ebben a kérdésben. Az bizonyos csupán, hogy a magyarok a tavaly ősszel indított petíciós kezdeményezést a kérdésben olyan számban írták alá, amire még nem volt példa tájainkon.
Az emberek közt járva az az érzésem, hogy a migránskérdés csak a politikusokat osztja meg, az embereket nem. Meggyőződésem, hogy Szlovákiában hasonló eredmény születne egy népszavazáson, mint az anyaországban született. Bizonyíték erre a bősi népszavazás, ahol szintén véleményt mondtak az emberek, csak éppen azt, a hivatalosan a migránskvótákat elutasító szlovák kormány sem vette figyelembe.
Az a Fico kormány, amelynek azóta a Most-Híd is a tagja. És ne legyenek illúzióink, Bugár és pártja hozzászokott az aktuális hatalom kiszolgálásához. A feltételeket ezúttal az Európai Unió és bürokratái diktálják. Ezért a kötelező kvótákról mást gondolnak, mint a nép. Ezt bizonyítja az a nyilatkozat, amelyet közzétettek a választások után.
A nyilatkozat így hangzott: Azt, hogy a művileg kialakított politikai konfrontációt majdnem a tökéletességig lehet fokozni, a választások után mi is láthattuk Szlovákiában. De az a szint, amelyet Magyarországon értek el a hétvégi népszavazásnál, még mindig elképzelhetetlen itt Szlovákiában. Ilyet nálunk még senki nem produkált sem mennyiségében, sem minőségében. A művileg kialakított politikai harc az állítólagos ellenfél, Brüsszel és a menekültek ellen 50 millió euróba került. Bár a polgárok többsége átlátott a szitán, és nem ment el választani, a kormány a vereséget győzelemként adta el, ami a teljes politikai dezorientáció és elvakultság jele. Remélem és hiszem, hogy Szlovákia soha nem tér erre az útra, hanem épp az ellenkező irányba megy.
A Magyar Közösség Pártja, a tavalyi petícióra hivatkozva, amelyet nyolcvanezren írtak alá, továbbra is elutasítja a migránskvótákat. Az ő nyilatkozatuk így hangzott: A Magyar Közösség Pártja örömmel veszi tudomásul, hogy a magyar állampolgárok közül sokan éltek szavazati jogukkal, és részt vettek a kormány által kezdeményezett kvótanépszavazáson. A népszavazás intézménye a demokrácia egyik alappillére, amelyen keresztül az állampolgárok közvetlenül is beleszólhatnak saját életük irányításába. Bízunk abban, hogy Magyarország továbbra is képes lesz ellátni nemzetközi szerződésekből fakadó kötelességét, és a jövőben is megvédi saját és Európa határát az illegális határátlépőkkel szemben.
Az MKP a népszavazás tekintetében minden más véleménytől elhatárolódik.
A kedves olvasó eldöntheti, melyik vélemény áll közel a szívéhez és a gondolkodásához. Van a szlovákiai polgároknak egy élettapasztalata, néhányuknak történelmi ismerete és az ebből kialakult nézete, amely világossá tenné Szlovákiában is, hogy nem mindig az a jó, amit a nagyobb testvér diktál.
