„TASZŐSZOMA” címmel rendeztek kiállítást az erdélyi Szovátán, felvidéki részvétellel. Az október közepén megrendezett hétvégi esemény a képzőművészetek fontossága és a közösségek találkozása mellett a kárpát-medencei egységes magyar nemzettudat megerősítését is szolgálta.
A TASZŐSZOMA azon településekre (Tata, Szőgyén, Szováta, Magyarkanizsa) utal, melyekből az önkormányzatok küldöttségei és a fiatal kiállítóművészek érkeztek.
Első ízben az anyaországi Tata szervezett kiállítást azoknak a külhoni fiataloknak, akik a nyaranta megrendezett Tatai Tehetséggondozó Művésztáborban találkoztak, ahol nemcsak a művészeti ágak elsajátításában jeleskedtek, hanem legendás barátságok és szerelmek is szövődtek. Miután „kinőttek” a tehetséggondozó táborból, továbbra is találkoztak a testvértelepülések rendezvényein, művésztáborokban és a művészetet pártoló helyszíneken.
Tata önkormányzata 2014-ben rendezett kiállítást a tatai vár kiállítótermében „Végletek I.” címmel. Magyarkanizsa 2015. március 15-én adott otthont a „Végletek II.” kiállításnak, majd Szőgyénben a következő nyáron az Európa Napok keretében mutatkozott be a „Végletek III.” A negyedik kiállítást már TASZŐSZOMA (Végletek IV.) cím alatt rendezte meg a szovátai önkormányzat. A tatai, szőgyéni, magyarkanizsai fiatalokhoz csatlakoztak mindazok a szovátai fiatal képzőművészek, akik hajdan a tatai tehetséggondozó tábor résztvevői voltak, így összesen nyolcan állítottak ki munkáikból. Név szerint: Szabó Angéla Tatáról, Vámos János Szőgyénből, Szovátáról Deák András Zsolt, Kovács Zsuzsanna, Németh Attila Levente, Siklódi Fruzsina, Szőcs Máté Tímea és Sárkány Balázs Magyarkanizsáról. A küldöttségek vezetői voltak: Varga András tatai önkormányzati képviselő, Vígh Gábor szőgyéni polgármester és Nyilas Leonov Anita, a Magyarkanizsai Polgármesteri Hivatal küldötte.
Az európai egységet erősítő, nemzetközi kapcsolatok terén kimagasló aktív szerepéért elismert Tata, az Európa-díj tulajdonosa, kilenc testvértelepüléssel ápol kapcsolatot. Közülük az elszakadt országrészek testvértelepüléseivel, így a felvidéki Szőgyénnel, az erdélyi Szovátával és a vajdasági Magyarkanizsával való kapcsolatban mélyebb értelmet hordoz a „testvér” kifejezés. Összekötője a közös történelem, anyanyelvünk, a nemzeti kultúra.
A szovátai kiállítás művészei és a szervezők (Fotó: BK)
A háromnapos találkozó egyik jelentős mozzanata volt a kiállítás megnyitása a polgármesteri hivatal dísztermében. A megnyitón Fülöp László Zsolt polgármester köszöntötte a testvérvárosok küldötteit, majd Sulyok Teréz tatai képzőművész-tanár méltatta a művészek munkáit. Tata testvértelepülésein kívül jelen volt még a kárpátaljai Derceni Református Egyházközség küldöttsége, amely a Szovátai Református Egyházközséggel írt alá hivatalos testvérgyülekezeti együttműködési nyilatkozatot. A derceni gyülekezet a kárpátaljai magyarság nemzeti öntudatának egyik erősítője, az ott élő emberek mindennapjainak segítője, élén Zsukovszky Miklóssal, a Beregi Református Egyházmegye esperesével, és a helyi gyülekezet lelkészével. Ezen a hétvégén rendezték meg a Medve-tó partján a látványos III. Szovátai Tökfesztivált, gazdag kulturális programokkal fűszerezve.
Az október közepén megrendezett hétvégi esemény a Sóvidék gyönyörű városában, Szovátán, a képzőművészetek fontossága, és a közösségek találkozása mellett a kárpát-medencei egységes magyar nemzettudat megerősítését is szolgálta. A négy országból érkezett nyolc fiatal képzőművész a hajdani tatai táborozások alkalmával és a négy kiállítás során megismerte egymás szülőföldjét, életének helyszíneit. Azóta művészeti iskolákat és egyetemi éveket tudhatnak maguk mögött, mégis kaptak valami fontosat: az együvé tartozás érzését. Ennek összekötője és éltetője a közös testvérváros, Tata, mely példaértékűen ápolja a nemzeti összetartozást az elszakított országrészekkel.
