A negyedévente megjelenő művészeti folyóirat harmadik száma Magyarország legrégebbi művésztelepéről, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején létesült Szolnoki Művésztelepről és annak kortárs alkotóművészeiről ad részletes beszámolót.
A 48 oldalas lap első felében (24 színes oldalon) megismerkedhetünk a művésztelep száz éves történetével; Nyolczas Erika írása az 1902 és 2002 közötti időszakot öleli fel, hangsúlyozva annak folyamatos működését. Majd a művésztelep jelenlegi, tizenegy kortárs alkotóművésze mutatkozik be egy-egy oldalon: köztük festőművészek, grafikusművészek és szobrászművészek. Rövid életrajzuk mellett műveik is bemutatásra kerülnek igényesen válogatott, színes reprodukciókon.Végezetül a mai Szolnoki Művésztelepről olvashatunk: a jelenlegi működésről, a 2002 óta újjáépült telepről és a 2011-ben alakult Szolnoki Képzőművészeti Társaságról.
Az Atelier fekete-fehér oldalain elsőként Istenes József építész, a Nemzeti Összetartozás Napján mondott beszédét olvashatjuk, mely az érsekújvári Nemzeti Összetartozás Emlékműve előtt hangzott el június 4-én. Ugyanezen a napon, az erdélyi Aracson Domonkos László mondott beszédet, az ő írását is megjelentette az Atelier „Főállású magyarok“ címmel.
Az Emlékezés rovatban Stróbl Alajos születésének 160. valamint halálának 90. évfordulója alkalmából ragadott tollat a főszerkesztő és emlékezett meg pár sorban a felvidéki származású, a századforduló magyar szobrászatának kiemelkedő művészéről.
A lap további részében olvasható Csicsay Alajos Kántor János festő-és grafikusművésszel készített interjúja. Majd egy érdekes műfajjal, az öninterjúval folytatódik a képzőművészeti folyóirat: Végh Éva festőművész barcelonai tűzzománc-kiállítása kapcsán készített saját magával interjút.
A Pozsonyban rendszeresen megrendezett „Több mint szomszéd – Magyar Kulturális Hét“ elnevezésű program keretén belül megvalósult Aknay János festőművész kiállításáról hoz híreket a lap, majd részletes képes és írott beszámolót olvashatunk a Magyar Alkotóművészek Szlovákiai Egyesületének brüsszeli bemutatkozásáról. Dunajszky Éva írása a felvidéki magyar művészek tárlatát mutatja be az Európai Parlamentben.
Majd Kovács László történész tesz műteremlátogatást Godány Sándor festőművésznél. Ebből az alkalomból készített interjúját olvashatjuk a szerző tollából.
Molnár György, a Győri Antológia Irodalmi s Művészeti Alkotó Közösség tagja, művészetbarát két eseményről is hírt ad a folyóirat hasábjain. A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum termeiben magángyűjtők gyűjteményéből nyílt kiállítás kapcsán a modern mecénások fontosságára hívta fel a figyelmet. Szintén Győrben, a Múzeumházban nyílt meg az ír származású Martyn Ferenc kiállítása az Ír-Magyar Napok keretében, erről tudosít Molnár György.
A budapesti Műcsarnokban életmű-kiállítás nyílt Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor alkotásaiból. A két avantgárd szobrász két nemzedéket felölelő munkásságát Temesi Ferenc író méltatta – ebből olvashatunk a lapban részletet. A megnyitón éppen 86. születésnapját ünneplő Szervátiusz Tibort az MMA elnöke, Fekete György és Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója köszöntötte.
A továbbiakban a lap hírt ad az érsekújvári Lovardában első alkalommal megrendezett Nemzetközi Festőszimpóziumról, majd Balázs Alfréd festőművész kiállításáról, a losonci Nógrádi Múzeum és Galériában.
Végezetül részleteket olvashatunk Pomogáts Béla Egyensúlykeresés c. tanulmánykötetéből, melyben a mítoszokról és a transzcendenciáról értekezik a 20. századi magyar irodalomban.
Az Atelier művészeti folyóirat – szokásához híven – program-és könyvajánlóval búcsúzik utolsó lapjain az olvasótól.
