A karácsony előtti időszakban egyre több reklámot sugároznak, amelyben hitelek felvételére csábítják a lakosságot. Mára a lakossági hitelállomány egy felnőtt lakosra számítva Szlovákiában meghaladja a hatezer eurót.
Ezen belül a fogyasztási hitelek képezik a legnagyobb hányadot, azokat a jelzálogkölcsönök követik a sorban – írja Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke közleményében.
Az alelnök arra figyelmeztet, óvatosan kell bánni a fogyasztási hitelekkel és a jelzálog alapú kölcsönökkel. „A fogyasztási hitelek 2015/2016-os növekedési indexe elérte a 15 százalékot, ami azt jelzi, hogy a fogyasztási hitelek egyre népszerűbbek. A nagyobb összegű forrásokhoz való hozzáférés legkomfortosabb eszköze a fogyasztási hitel, amely az alultájékozottak számára sok fejtörést, komoly gondot is okozhat.”
A rendszerváltozást követően, egészen az ezredfordulóig nem volt megoldott a hitelek elmulasztott törlesztésének jogi úton történő behajtása – véli Farkas Iván. Emiatt a piac, a kiskereskedelem pangott. Az áruházláncok és a diszkont áruházak megjelenésével a kiskereskedelmi forgalom nagyarányú növelésének, a piac látványos fellendítésének érdekében az illetékesek megalkották a törlesztések behajtásának jogi keretét. Ennek következménye a lakosság jelentős eladósodottsága, függővé válása – figyelmeztet az alelnök.
„A fenti adat bizonyítja: az átlagpolgár hitelállománya, eladósodottságának mértéke elérte az átlagos havi jövedelem hétszeresét. Nagyon magas azon hiteltörlesztők aránya, akik erejüket túlértékelve, a kockázatokat lebecsülve, a felvett fogyasztási hitelüket képtelenek törleszteni. Polgármesterként érzékelem, hihetetlenül gyakori a bankok kintlévőségeinek jogi úton történő behajtása, súlyosabb esetben a vagyon elkobzása és elárverezése. Több esetben próbáltam segíteni az érintetteken, hogy ne vigyék el fejük fölül a házat” – nyilatkozta Farkas Iván.
A pénzügyi tárca legújabb fogyasztási hitelekről szóló törvénymódosítási javaslatában szerepel, hogy a fogyasztási hitelek felvételénél a bankok legyenek elővigyázatosabbak, az eddigieknél szigorúbban ítéljék meg a kérvényező hiteltörlesztési alkalmasságát. Emellett a nemzeti bank a jelzálogkölcsönök felvételét is szigorítja. „A kölcsön törlesztésének részleteit úgy határozzák meg a jövőben, hogy sokkal több maradjon a családnak napi kiadásokra, életvitelre. A havi törlesztés összege legfeljebb akkora lehet, hogy a létminimum megmaradjon, ezen felül pedig a család havi jövedelmének 20 százaléka. Vagyis a kölcsön törlesztése elhúzódik, ami megdrágítja az ügyletet. Emellett korlátozni fogják azon jelzálogkölcsönök számát, amelyek során az ingatlan árának 80 százalékát, vagy annál magasabb hányadot juttatnak az igénylőnek” – magyarázza a jogszabály lényegét Farkas Iván.
„A Magyar Közösség Pártja választási programjában vállaltuk, ha lehetőségünk lesz rá, bevezetjük a polgárok, a családok számára is a csődvédelmet. Az általunk javasolt intézkedések egy részét az igazságügyi tárca törvényjavaslatba foglalta. Hamarosan jogerőre emelkedhet ezáltal a polgárok csődvédelmének karcsúbb jogi kerete” – tette hozzá az MKP alelnöke.
A Baross Gábor Tervben szerepel, hogy az alaptantervbe kerüljön a pénzügyi, gazdasági, vállalkozási alapismeretek című tantárgy. A szaktantárgyat az alapiskolák 8-9. évfolyamában, valamint a nem gazdasági irányzatú középiskolák minden évfolyamában be kellene vezetni. A 21. század körülményeit figyelembe véve e téren tapasztaljuk a legerőteljesebb különbséget aközött, amit a végzős diákoktól az élet megkövetel, és amit az iskolában elsajátítanak. Amennyiben az országos tantervbe nem kerülhet az általunk javasolt tantárgy, akkor legalább szülőföldünkön, a magyar tanítási nyelvű iskolákban tanulóknak adjuk meg azt, ami jár – javasolja Farkas Iván.
Óvatosan kell bánni a fogyasztási hitelekkel és a jelzáloghitelekkel. Mivel a pénzügyek terén a széles tömegek tudása, tapasztalata nagyon hiányos, sokak számára általános felvilágosítást kellene tartani, közérthetően, világosan elmagyarázni milyen felelősséggel jár a hitelfelvétel.
