Komáromba látogatott Rigó Konrád kulturális államtitkár december 9-én, pénteken. Délelőtt az erődben járt, majd zárt ajtók mögött tárgyalt a városvezetéssel. Késő délután előadást tartott a kreatív ipar és a kultúra támogatásáról. Újságírói kérdésre a Kisebbségi Kulturális Alap is szóba került.
December 9-én délelőtt a komáromi erődöt tekintette meg a kulturális államtitkár. Mivel a műemlékvédelem is a hatáskörébe tartozik, Rigó Konrád elmondta, azon lesz, hogy az erőd nagyobb támogatást kapjon; ezt majd a miniszterrel való legközelebbi tárgyalásán is felveti. A városvezetéssel való találkozón az államtitkár szavai szerint egyet értettek abban, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap összege kétszer akkora, mint eddig volt, és most már törvény garantálja a kulturális önrendelkezést. Mivel a kreatív iparról eddig kevés információval rendelkeznek az érdeklődők, fontos ismertetni a tudnivalókat. Ehhez járult hozzá az interaktív beszélgetés.
A komáromi, az államtitkár előadás-sorozata harmadik állomása volt. Rigó Konrád december 8-án, Nyitrán és Léván ismertette a kreatív ipar mobilizálása és fejlesztése érdekében kiírt pályázat lényeges elemeit. A komáromi előadás után, 17.00 órai kezdettel Dunaszerdahelyen, az Üzleti és Tájékoztatási Központban találkozott az érdeklődőkkel. A jövő héten Rimaszombatban, Rozsnyón és Kassán tart majd előadásokat.
„Örülök, hogy sok itt a fiatal, mert a kreatív ipar másképp közelít a kultúrához” – jegyezte meg komáromi előadása elején, a Városháza nagytermében Rigó Konrád – „Sokan úgy tekintenek a kultúrára, hogy ez az a nemzetgazdasági szegmens, amely elkölti a pénzt. Az Európai Unióban ezt másképp látják, az emberi kreativitást helyezik előtérbe, és azt mondják, ebben a szektorban is nyitni kell a kis-és középvállalkozások felé. Erre remek alkalom a kreatív ipar fejlesztése” – tudatta az államtitkár, és közölte, kreatív központokat hoznak létre a megyei városokban, köztük Nyitrán és Nagyszombatban, melyek feladata lesz bevonzani a kreatív ipar iránt érdeklődőket.
Megtudtuk, a 70 milliós támogatási keretből 50 millió euróra történt meg a pályázati kiírás többek között fizikai személyek, művészek, rendezők, újságírók, kézművesek; jogi személyek, civil- és nonprofit szervezetek részére. A pályázatot elektronikusan írják a pályázók, mellékletek beadása nem szükséges, ezt egy becsületbeli nyilatkozat helyettesítheti addig, amíg pozitívan nem döntenek a pályázóról, csak ezután kell mellékelni a dokumentumokat. Pályázhatnak könyvkiadók, fordítóirodák, színházak, zenekarok, magángalériák és számos művészeti tevékenységet folytató személy, intézmény és szervezet.
„A pályázat fontos eleme a nem technológiai jellegű innováció. A kulturális minisztérium azokat támogatja, akik valami újdonsággal állnak elő, és ettől várják, hogy üzletileg is sikeresek lesznek” – emelte ki az államtitkár. Hozzátette, ez első olvasatra bonyolultnak tűnhet, de kivitelezhető. A pályázóknak személyesen kell elmondaniuk a minisztériumban, mi lesz pályázatukban ez a nem technológiai jellegű innováció, és a minisztérium szakemberei döntik el, tovább engedik-e a pályázatot. Amennyiben pozitív a válasz, következhet a költségvetés elkészítése, melyhez, Rigó Konrád szavai szerint, célszerű pályázatíróhoz fordulni.
A pályázatra kapott összegből az innováció létrehozására, alkalmazottak fizetésére, marketing kommunikációra lehet költeni. A végén főállású munkahelyeket kell létrehozni, melyeket 36 hónapig fenn kell tartani. 50 – 200 ezer euróra lehet pályázni, 50 ezer eurónként egy munkahelyet kell létrehozni. A pályázat mikro vállalkozás esetében 95 százalék finanszírozást biztosít, 5 százalék önrésszel. A kisvállalkozások esetében 85 százalék a finanszírozás és 15 százalék az önrész. A pályázatok beküldési határideje 2017. február 28.
Újságírói kérdésre a Kisebbségi Kulturális Alapról szólva Rigó Konrád megerősítette, amennyiben a parlament a jövő év áprilisában elfogadja a törvényt, 2017. július 1-jén létrejön az Alap, amely közhasznú intézmény lesz, melynek kerete négymillió euróról nyolcmillióra bővült. Elhangzott, a művészeti, irodalmi és közművelődési tanácsokba 3-3 tagot a civilszervezetek és a kulturális szervezetek nevezhetnek, 2-2 tagot a tárca delegál. A pénz elosztásáról a három tanács grémiuma dönt majd, és döntésüket nem lehet felülbírálni.
Az előadást követő sajtótájékoztatón Rigó Konrád államtitkár mellett megjelentek Bastrnák Tibor és Vörös Péter, a régió parlamenti képviselői is. Bastrnák Tibor hangsúlyozta, a Híd párt néhány hónap alatt többet ért el az oktatásügy és a kultúra terén, mint eddig bármikor. Utalt a kisiskolák ügyének megoldására és a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozására, valamint a közösségtől kapott 6,5 százalékos erejükre. Elmondta, továbbra is mindent megtesznek ezeken a területeken, de a 10 év alatt felhalmozott gondokat nem tudják gyorsan orvosolni. Konkrétumként említette, hogy az államtitkárral való beszélgetés során elhangzott, szeretnék, ha mielőbb éves szinten, alanyi jogon járna egy állandó összeg a komáromi erődnek, ami lehetővé tenné a tervezést. Vörös Péter parlamenti képviselő mindehhez annyit tett hozzá, nem véletlen, hogy Komáromban járt a kulturális államtitkár. Hozzátette, szeretnék, hogy mielőbb ne csak Komárom múltjáról, hanem egyre többször a jövőjéről is beszélgessenek.
