Mint ahogy az várható volt Szlovákia Alkotmánybírósága megerősítette, helyben hagyta a parlament döntését a hírhedtté vált mečiari amnesztiák megszüntetéséről. A testület számára április 7-én kezdődött az a hatvan napos határidő, ami alatt döntést kellett hoznia az ominózus ügyben.
A honatyák április 5-én szavazták meg az amnesztiák eltörlését, Michal Kováč fiának adott kegyelmével együtt. Egy olyan határozatot fogadtak el, amit a 144 jelenlévő képviselőből 129-en támogattak.
Az Alkotmánybírósághoz eljuttatott dokumentummal kapcsolatban már április 7-én úgy tájékoztatott annak szóvivője, hogy ebben az ügyben, mint független igazságügyi hatóság a helyzetének és a törvényeknek megfelelően fog eljárni, figyelembe véve az ügy jelentőségét és érzékenységét. A mai zárt tárgyaláson nyolc bíró szavazott a megszüntetésre, kettő pedig ellene.
Pozitív jelzés
A VIA IURIS civil szervezet üdvözölte az Alkotmánybíróság mai döntését. Szerintük ez pozitív jelzés, hiszen azzal, hogy a testület törvényes határidőn belül hozta meg döntését, alátámasztotta, hogy a Vladimír Mečiar ügyvezető köztársasági elnök által adott amnesztiák ellentétben álltak a demokratikus és jogállam elveivel.
Nagyon örülnek annak, hogy az Alkotmánybíróság a nemzetközi egyezmények, a nemzetközi bíróságok és a nemzetközi szervek határozatai értelmében hozta meg döntését, amelyekből kiderül, hogy emberrablásért és embertelen bánásmódért nem lehet amnesztiát adni. Még inkább igaz ez az önamnesztia esetére, vagyis, amikor az állami képviselők saját maguknak vagy beosztottjaiknak adják azt, biztosítva ezzel a vizsgálatok megakadályozását és a büntetlenséget.
A civil szervezet figyelmeztetett arra, hogy az önamnesztiák törvénytelenek és a joggal való visszaélés mintapéldái. Nem véletlen, hogy a hasonló amnesztiákat több államban is érvénytelennek minősítették és a nemzetközi szervezetek pedig egyenesen az annulálásukat ajánlják.
Mi várható?
A mai döntés következményeként a volt titkosszolgálati főnöknek, Ivan Lexának és az egykori belügyminiszternek, Gustáv Krajčinak bíróság elé kellene állnia. Lexát azzal vádolták még 2000-ben, hogy ő eszelte ki a köztársasági elnök fiának elrablását. Vele együtt még 12 ember, többnyire egykori SZISZ alkalmazott, ellen emeltek akkor vádat. Krajčit 1999-ben a népszavazás megakadályozásával összefüggésben vádolták meg. Egyikük sem állt azonban bíróság elé, mert azt Mečiar amnesztiái meghiúsították.
Most, hogy az Alkotmánybíróság az amnesztiák eltörlését jóváhagyta, az illetékes pozsonyi járásbíróságoknak eljárásokat kellene indítaniuk. Az elrablás perirata, mely 20 ezer oldalt számlál, a III. Pozsonyi Járásbíróság trezorjában fekszik. Ezt pedig nemcsak a bírónak, hanem az ügyésznek is el kellene olvasnia. (Az egykori ügyész ugyanis már nyugdíjban van.) Az is előfordulhat, hogy a bíróságok további vizsgálatra visszaadják az ügyet. Ebben az esetben a rendőrségnek és az ügyészségnek kellene intézkednie és megtennie a szükséges lépéseket.
(TASR, aktuality.sk)