Megjelent a Beszédes múlt könyvek sorozatban a Keserves nászút című könyv, mely ezúttal is az élet írta történeteket szedi csokorba Farkas Ottó tollából.
A könyvhöz, mely a 70 évvel ezelőtt megélt „hontalanság éveinek” a borzalmait veszi górcső alá, Popély Árpád történész, a Selye János Egyetem docense írta az előszót. 1945-1948 között három millió német és több százezer magyar vált a cseh-szlovák nemzetállami törekvéseknek az áldozatává. Csehszlovák-magyar lakosságcsere, deportáció, reszlovakizáció. Ismert fogalmak különösen Dobfeneken, ahol a lakosság közel kétharmadát hurcolták el 1947 januárjában a cseh országrészekbe. A sokáig hallgatásba menekült meghurcoltak megszólalnak, s visszaemlékezéseik kiadványokban is napvilágot láthatnak.
A falusiaknak meg kellett élniük, amikor megbízott komisszárok, kommunista eszmeiséggel beoltott bácsik települtek közéjük, amikor győzködték a magyar népet, hogy a népszámlálási kérdőíveken ajánlatos a szlovák nemzetiséget választani. S majd mikor begördültek a teherautók a községbe, s a csehszlovák katonák körülzárták a falut, s hiába verték a harangot. Üresen maradtak a porták, vasárnaponként a falu szép kis temploma.
A mai szemtanúk gyerekként élték meg a borzalmakat, de rendre mind úgy emlékszik a történtekre, mintha ma lett volna, pedig hetven éve gyötri a lelküket. Elmesélik, hogy akik nem törtek meg, bizony azok meglakoltak. Visszaemlékeznek, amikor átszöktek Magyarországra. Volt olyan is, aki éppen az esküvőjére készült, s bizony keservessé vált a nászút…
A könyv szerkesztője, Vojtek Katalin utószavában felhívja a figyelmet, hogy a történetek felérnek egy sci-fivel. „Mai ésszel ugyanis elképzelhetetlen, hogy menekülő családok vadidegenekhez kéredzkedjenek be és azok hosszabb időre befogadják, segítsék őket, noha maguk is szinte nélkülöznek. Hogy cseh gazdák segédkezzenek a hatósági paranccsal röghöz kötött magyarok szökésében, mert megértik, hogy hazahúzza őket szívük” – emlékeztet Vojtek. S hogy mi az egyre fogyatkozó tanúk történeteinek legsugárzóbb üzenete? Soha nem gyűlölködve, inkább elkeseredetten emlegetik a „hontalanság éveit”, s magyarságukhoz a legnagyobb megpróbáltatások ellenére is ragaszkodtak… de meglehet, az unokáik sajnos már nem tudnak magyarul…
Farkas Ottó a Regélő Múlt Polgári Társulás vezetője. Újságíróként dolgozott, nyugdíjba vonulásával kezdett el könyveket írni, sorrendben ez a kilencedik könyve. Beszerezhetők a rimaszombati és a tornaljai Tompa Mihály Könyvesboltban, valamint a dunaszerdahelyi Molnár-könyvek boltban.
