Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szeptember 13-án az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megtartotta szokásos évértékelő beszédét, amelyben rámutatott azokra a legnagyobb kihívásokra, amelyekkel Európának az elmúlt évben szembesülnie kellett, s amelyekkel az uniós vezetőknek az elkövetkező időszakban meg kell birkózniuk.
Felszólalása az Európa jövőjéről folytatott vita eredményeiből indult ki, amely a kontinens polgárai, az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek, a helyi és regionális szervek és a polgári társadalom körében zajlott.
Felszólalásában az EB elnöke említést tett a migráció, a biztonság, valamint az unió kereskedelmi politikájának kérdéseiről, továbbá az euróövezetről, a szociális pillérről vagy az EU külpolitikájáról, de nem hagyta ki a kettős élelmiszerminőség problémáját sem, miközben hangsúlyozta,
„nem létezhet másodrangú fogyasztó, a szlovákok nem érdemelnek kevesebb halat a halrudacskában, a magyaroknak nem jár kevesebb hús a húsételekbe”.
Közép- és Kelet-Európa országaira hivatkozva, amelyek erre a kérdésre az év elején felhívták a figyelmet, hozzátette, hogy a szlovákok, a magyarok vagy a csehek egy márkanéven belül ugyanazt a minőséget érdemlik, mint a nyugat-európai állampolgárok.
Érezhető az unió gazdasági növekedése
Tíz évvel a gazdasági válság kirobbanása után megfordult a szélirány, Európa „vitorláit ismét dagasztja a szél”, ezért ki kell használni a mostani lendületet egy erősebb, egységesebb, demokratikusabb unió létrehozására. Minden egyes tagállamban jól érezhető az unió gazdasági növekedése, mely az utóbbi időben az Egyesült Államokét is meghaladja – mondta felszólalásában Juncker. Az Európai Bizottság elnöke szerint a munkanélküliség szintje kilenc éve nem volt ilyen alacsony, nyolcmillió új munkahely jött létre, és így 235 millióan dolgoznak az Európai Unióban, ami példa nélküli.
Az Európai Bizottság elnöke felszólalásában kiemelte, európai valutaalapra és közös gazdasági és pénzügyminiszterre van szükség. Mindez a belső piac megerősítése, illetve az integráció mélyítése érdekében fontos – jelentette ki Juncker.
Felszólalásában a bizottság elnöke röviden a brexit kérdését is érintette, mondván, hogy a britek hamarosan sajnálni fogják, hogy kilépnek, ahogy távozásukat Európa is sajnálja.
„A brexit nem minden és nem Európa jövője” – mondta.
Európa nem erődítmény, hanem a szolidaritás kontinense
Juncker szerint az illegális bevándorlást meg kell fékezni, s az Európai Bizottság új javaslatokat készít elő, hogy felgyorsulhasson azoknak a migránsoknak a visszatérítésére, akik nem jogosultak menedékre az Európai Unióban. Hangsúlyozta, Európa nem lesz erődítmény, a szolidaritás kontinense marad, ahol a menekültek megtalálják azokat, akiknek valóban szükségük van rájuk. Juncker szerint a rendszertelen migrációt csak akkor lehet megállítani, ha a migránsok a veszélyes utak vállalásán kívül más lehetőséget is kapnak.
Ezzel összefüggésben elmondta, hogy „Európa öregszik”, ami azt jelenti, hogy a tagállamoknak több menekültet kell befogadniuk, és az EU-tagállamok kötelesek végrehajtani az Európai Bíróság ítéleteit, amivel arra utalt, hogy Magyarország az elvesztett menekültkvóta-per ellenére sem hajlandó menekülteket befogadni. „Amennyiben ez nem így történik, az az alapjogok csorbulásával jár” – szögezte le az Európai Bizottság elnöke.
„Aki nem kompromisszumkész, az nem képes a demokráciára, és nem Európa-képes” – mondta Juncker.
Kiemelte továbbá azt is, hogy javítani kell a menekültek helyzetét a líbiai táborokban, és nagyobb szolidaritást kell vállalni Afrikával.
2025-ig egységes Európát kell kiépíteni
Az európaiaknak 2025-ig egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európát kell kiépíteniük, amelynek három fő pilléren kell alapulnia: szabadság, esélyegyenlőség és jogállam. Mint mondta,
számára Európa „több mint egységes piac, több mint a pénz, több mint az euró”.
Az Európai Unió – szavai szerint – mindig is az értékekről szólt, és ilyennek kellene maradnia a jövőben is. Felszólalásában öt prioritást is felsorolt, amelyekkel az uniónak a közeljövőben foglalkoznia kellene. Elsősorban meg kell erősíteni az európai kereskedelmi területet, másodszor erősebb és versenyképesebb ipart kell kiépíteni, harmadszor az uniónak a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosának kell maradnia, negyedszer hatékonyabban kell védeni az európaiakat a digitális korszakban, az ötödik pedig, hogy meg kell küzdeni a migrációs válsággal.
Csáky: Juncker felvetéseinek 90 százalékával egyet lehet érteni
Csáky Pál, az MKP EP-képviselője a Felvidék.ma-nak nyilatkozva elmondta, Juncker tegnapi évértékelője sokkal jobb és összeszedettebb felszólalás volt, mint a tavalyi vagy a két évvel ezelőtti beszéde. Érintett minden olyan kérdést, ami politikai téma volt az elmúlt pár hónapban. A képviselő szerint javaslatainak, felvetéseinek 90 százalékával egyet lehet érteni, ezek vonatkozásában valószínűleg számíthat a parlament támogatására.
„A vitákat kiváltó javaslatai közé tartoznak a nemzetek feletti választási lista kérdése, Románia és Bulgária gyorsított schengeni társulása vagy a globális megállapodások megkötésének felgyorsítása” – fogalmazott Csáky, aki szerint helyes volt, hogy elmondta, az unióban nem létezhetnek első- és másodrendű polgárok, nem létezhetnek eltérő minőségű élelmiszerek és egyéb termékek a keleti és a nyugati tagállamokban, illetve az is, hogy sürgette a menedékjogot nem kapott migránsok visszatérítésének felgyorsítását.
(HNonline, topky, Hírado.hu/Felvidék.ma)
