Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire emlékezik a magyarság október 23-án. Magyarországon és a világban számos megemlékezéssel tisztelgünk 56 hőseinek emléke előtt. Az ünnepi megemlékezések már tegnap kezdetüket vették; a magyarországi központi ünnepségre a Terror Háza előtt került sor ma délután, melyen Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet.
A nemzeti ünnep hivatalosan a piros-fehér-zöld lobogó katonai tiszteletadás mellett történt felvonásával vette kezdetét az Országház előtt. Az ünnepi eseményre a legfőbb közjogi méltóságok – Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnökének jelenlétében – került sor. Az égiek ezúttal nem voltak kegyesek: a szakadó esőben, erős szélben zajló ünnepségen a lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. A Parlament főlépcsője feletti két erkélyen egy-egy magyar zászló lengett, az egyik a forradalom emlékére lyukas volt. A ceremónián jelen volt a kormány több tagja, részt vettek a katonai és állami szervezetek képviselői, és ott volt a diplomáciai testület több tagja.
Áder János köztársasági elnök a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, ahol katonai tiszteletadással felvonták Magyarország nemzeti lobogóját (MTI Fotó: Illyés Tibor)
Potápi: A meghurcoltakra is emlékezünk október 23-án
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Dombóváron emlékezett az 1956-os forradalomra és szabadságharcra. Az 56-os forradalom terén rendezett ünnepségen hangsúlyozta: e napon nem csak a forradalmárokra, de az ’56 után meghurcolt honfitársainkra is emlékezünk. A mai napig nem tudni pontosan, hányan estek áldozatul a megtorlásnak, de a számuk meghaladta az 1848-49-es szabadságharc után kivégzettekét – fogalmazott az államtitkár. Sokáig az is titok volt, hogy hány embert hurcoltak el a Szovjetunióba, hiszen nemcsak 1944-ben, hanem 1956 után is sokakat vittek el szovjet lágerekbe. A forradalom és szabadságharc után, 1956-tól 1958-ig 220 ezer embernek kellett elhagynia az országot. 1944 és 1989 között több millió embert hurcoltak meg Magyarországon – sorolta. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 1956 októberében nemcsak Magyarországon, hanem a Kárpát-medencében is voltak megmozdulások, azt követően megtorlások.
Orbán Viktor: az kell a sikerhez, hogy a közép-európai nemzetek összefogjanak
A rendkívül barátságtalan, esős-szeles idő ellenére is tízezren gyűltek össze a Terror Háza előtt az október 23-i központi ünnepségen. Az ünneplők megtöltötték az Andrássy utat az Oktogontól a Vörösmarty utcáig. Ennél keményebb idők sem tántorították azonban el a magyarokat, hogy összegyűljenek és ünnepeljenek. „Jöhet könnygáz vagy lovasroham, mi összegyűlünk és ünnepelünk” – fogalmazott beszéde elején Orbán Viktor.
A miniszterelnök a mögötte álló épületre utalva elmondta: 2002-ben pengefallal kimetszettük térből és időből és mementóvá tettük az Andrássy u. 60-at, ahol azokat gyötörték, kínozták, akiktől féltek. Előbb a nemzeti, majd a nemzetközi szocialisták. E mementó, a Terror Háza múzeum célja az, hogy emlékeztesse a világot: a magyarok szabadságvágyát nem lehet megfojtani. De a magyarságot is figyelmeztesse egyúttal arra: ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk. Mert már megszokhattuk: mifelénk a felszabadítás egy újabb megszállás kezdete – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor a forradalomhoz és szabadságharchoz vezető folyamatokról azt mondta: az elnyomók nem csak azt vették el a magyaroktól, amijük volt, hanem azt is, amijük lehetett volna. „1956-ban az a csodálatos ország bontakozott ki az elnyomás félhomályából, amelyre mindig is vágytunk. A forradalom nemzeti forradalom volt. A gyárban dolgozókról kiderült, hogy nem nemzetközi proletárok, hanem magyar munkások.”
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Terror Háza Múzeum előtt (MTI Fotó: Kovács Tamás)
A nyugati világ viselkedéséről a miniszterelnök kifejtette: a nyugatiak, ha csodálták is a magyar forradalmat, nem értették azt. Nem értették az erőt, ami bennünk dolgozik. Nem értették, miért harcolunk olyan túlerő ellen, amit emberi számítás szerint aligha győzhetünk le. Nem értették, hogy azért küzdünk, mert a végsőkig ragaszkodunk a saját kultúránkhoz és életformánkhoz, és nem akarunk föloldódni senkinek az olvasztótégelyében. Azt akarjuk, hogy tiszteljék, akik és amik vagyunk. Azért nem értenek Brüsszelben ma sem, mert már akkor sem értettek.
Ha magyar Magyarországot és európai Európát akarunk, akkor arról nyíltan kell beszélni. És nem csak beszélni, de harcolni is, ahogy mindig, ha a szabadságunkról volt szó.
A miniszterelnök beszédében ezúttal sem tért ki az aktualitások elől. Mint fogalmazott, a kommunizmus bukása után 30 évvel ismét van olyan világerő, amely az európai nemzeteket egyszínűvé és egyenállagúvá akarja tenni. Mindig volt saját elképzelésünk Magyarországról. Egy látomás arról, hogyan kell embernek lenni és ember módjára élni. Most, három évtized után újra veszély fenyegeti azt, amit Magyarországról és az élet rendjéről gondolunk. Orbán Viktor szerint Európa vakvágányra futott, a pénzügyi spekuláns birodalom ejtette foglyul Brüsszelt és jó néhány tagállamát is. „Most itt állunk és elképedve látjuk, hogy a globalizmus erői feszegetik ajtóinkat és azon dolgoznak hogy homo brüsszelicus-szá” gyúrjanak bennünket” – fogalmazott a miniszterelnök. Ilyen körülmények között oda jutottunk, hogy Közép-Európa maradt az utolsó európai, migránsmentes övezet.
Résztvevõk az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt (MTI Fotó: Kovács Tamás)
A kormányfő szerint ma minden választás sorsdöntő Európában. Most dől el – folytatta -, Európa népei visszaveszik-e saját nemzeti életük politikai irányítását, a gazdasági elitekkel összefonódott európai bürokratáktól. Most dől el, sikerül-e visszaszereznünk a régi, multikulturalizmus előtti nagyszerű Európánkat. Orbán Viktor szerint még mindig sokan gondolják, hogy ez lehetetlen, de 1956-ban, 1988-ban és 2010 előtt sem hittek a változásban. „Hányan hitték volna október 23-án reggel, munkába menet a villamoson, hogy estére a Sztálin-szobor helyén már csak két csizma marad? Hányan hitték 1988-ban, hogy a kommunizmust egy éven belül megrogyasztjuk, rászámolunk és leléptetjük, a szovjet csapatokat pedig kiparancsoljuk az országból? S hányan hitték 2010 előtt, hogy hamarosan új, nemzeti alapokon álló, keresztény kultúrájú és családjainkat megvédeni képes alkotmányunk lesz?” – sorolta a miniszterelnök.
1956-ban megvédtük a nemzet becsületét, 1990-ben visszavettük a szabadságunkat és 2010-ben a nemzetegyesítés útjára léptünk. A sikerhez pedig most az kell, hogy a közép-európai nemzetek összefogjanak, és büszke nemzetekhez méltó módon viselkedjünk.
A jövő tavasszal esedékes magyarországi parlamenti választásokra utalva Orbán Viktor kijelentette: bár ők az esélyesek, de a győzelemért nagyon sokat kell még tenni, s most ennek az ideje következik el.
(Felvidék.ma/MTI)
