Az Esték a Gömöri Hírlappal sorozat következő összejövetelére Mikulás napján került sor Rimaszombatban a Három Rózsa Kávéházban, ahol a képzeletbeli Télapó puttonyából ezúttal sok-sok regionális könyv került elő.
A találkozó témája a regionális könyvkiadás volt. A Gömöri Hírlap főszerkesztője, Juhász Dósa János ezúttal Kerényi Évával, Danyi Zoltánnal, Csordás Jánossal és Farkas Ottóval beszélgetett, akik saját példáikon mutatták be a könyvmegjelentetés nehézségeit. Ők a tudományos munka, a szépirodalom, a gyűjtések és a versek műfaját képviselik, s bizonyították, lelkes művelői témáiknak.
A kiadói szerepet valamilyen civilszervezet által a saját kezükbe kellett venniük, így a terjesztés feladata is rájuk hárul. Folyamatos nyomon követést igényel egy-egy kiadvány fogyása. Gyakori, hogy az eladott példányokból befolyt összegből fedezik a következő könyvük kiadását, de pályázati úton is igyekeznek forrásokhoz jutni. Az ügy érdekében jó üzletemberré kell válniuk, még akkor is, ha ez nehezíti az alkotói munkájukat.
Kerényi Éva történész a budapesti Sikerx Bt. kiadónál jelenteti meg könyveit, amelynek vezetője, Csipka Rozália szintén gömöri származású. Elégedett a kivitelezéssel, így a harmadik könyvét is itt rendezi nyomda alá. Ezúttal a témája az első világháború lesz, de felkérést kapott a Fürdőélet a 19. századi Gömörben című könyve után Csíz fürdő történetének szlovák nyelvű publikálására is. Elmondta, munkáját nehezíti, hogy kevés levéltári forrás maradt fenn, s már szemtanúk, hiteles adatközlők is alig vannak.
Kerényi Éva, Danyi Zoltán, Csordás János és Farkas Ottó (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Danyi Zoltán szociális munkás a városi hivatalnál dolgozik, s mint mondta, a Gömöri Hírlap főszerkesztője motiválta arra, hogy a Nicolas Polgári Társulás által kiadja költeményeit Életem versei címen, melyhez a megyei önkormányzathoz benyújtott pályázat útján szerzett forrást. Édesapját tizennyolc éves korában veszítette el, s mivel megnyugvást keresett, versírásba kezdett, majd több évtized után a városi lapban publikálási lehetőséget kapott.
„Ha egy élményt megosztunk egymással, valami új születik. A vers nemcsak a problémát veti fel, hanem a végén megadja a megoldást is, melynek minden esetben a szeretet a kulcsa. Biztos vagyok benne, hogy ez köt mindannyiunkat össze, s ez visz engem is előre, de azt akarom, hogy másnak is élménye legyen” – jegyezte meg. Hozzátette, kedvenc témája a szerelem, mert azt vallja, hogy az még hatvanon túl is felemelő érzés.
Csordás János hivatalnok már a hetvenes évektől publikál lapokban. Könyveit azonban csak pár éve kezdte el kiadni szintén egy budapesti kiadónál, de a szerkesztést, tördelést maga végzi. Történeteinek van ugyan valós alapjuk, de azoknak mindig a fonákját keresi. Bevallotta, szándékosan úgy írt, hogy a szereplők magukra ismerjenek, mintegy írói motivációt érzett arra, hogy akár felháborodást is keltsen. „Az író dolga, hogy írjon, s nem kötelező engem olvasni” – vallja. Ifjú korában detektívregényeket is írt, melyek megjelentetését szintén tervezi. Jövőre viszont a 60-as, 90-es években történt rimaszombati temetőrombolás témáját jelenteti meg sok képpel, melyet minden bizonnyal nagyon sokan várunk.
Csordás János és Farkas Ottó (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Farkas Ottó nyugalmazott újságíró első könyve 2012-ben jelent meg. Létrehozta a Regélő Múlt Polgári Társulást, s évente legalább két kötetet jelentet meg az élet által írt történetekből. Azt vallja, hogy az olvasókkal való találkozás pótolhatatlan, sokszor egy-egy ilyen találkozón is témákat gyűjt. „Gyorsan kell gyűjteni, hogy unikumra bukkanjon az ember. Lassan olyan riportalanyokhoz visznek, akik fiatalabbak, mint én. Ezek már csak másodközlések” – mondta.
A beszélgetés végére mindenkiben megerősödött a tudat, hogy a jelenlévő szerzők segítségével is sok értéket sikerül megóvni Gömörben. A találkozó meghívottja volt, de egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni B. Kovács István is a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület és a Patrióta kiadó képviseletében, aki a Gömörország folyóirat és a Gömör-Kishonti téka sorozat és egyéb kiadványok megjelentetőjeként szintén nagyban hozzájárul ehhez az értékmentéshez.
