Erősségem a mozgósítás – mondja Menyhárt József, aki szerint az önbecsülésünket is erősítjük a köztársaságielnök-jelöléssel. „Le kell győznünk a választók közönyét” – teszi hozzá. Terroir és pincevakság – a helyi termékek közül a helyben termett bornak van a legnagyobb identitásképző ereje. Módszerek a depresszió ellen. Szlovák-magyar adok-kapok. A Magyar7 40. heti lapszámának tartalmából válogattunk:
Bugár nem mérhető Menyhárttal. … A Most-Híd elnöke bevallottan nem magyar jelöltként indul. … Menyhárt viszont nincs bizonyítási kényszerben, nincsenek ügyei és hitelességei gondja, új erőt és lendületet hozott az MKP életébe – írja Két évtized kitartással című jegyzetében Molnár Judit.
Fennállásának két évtizedét ünnepelte az MKP. A Dunaszerdahelyen megtartott ünnepi kongresszusról Kolek Zsolt számol be. Nyilatkozik a lapnak Öllös László politikai elemző is, aki szerint Menyhártot mindenekelőtt kiváló kommunikációs képességei teszik alkalmassá az államfőjelöltségre, melynek kampánya lehetőséget ad arra, hogy az MKP bekerüljön a politikai közbeszédbe.
Menyhárt József szerint a felvidéki magyarságnak vannak olyan témái, amelyeket a többségi nemzetnek nem fájdalomként kell elmondanunk, de átélhetővé, elmagyarázhatóvá kell tennünk. Leszögezte, a korrupcióval átszőtt kormány megbuktatásához is szükség lesz a magyar szavazatokra.
Kövesdi Károly a Magyar Közösség Pártja történetének fejezeteit veszi górcső alá. Bugár Béla 1998 és 2007 között volt a párt elnöke, őt 2007 és 2010 között Csáky Pál követte, 2010-2016-ig Berényi József volt a párt elnöke, Menyhárt József 2016-tól tölti be az elnöki pozíciót. Az MKP egyedüliként vállalja fel a felvidéki magyar közösség érdekeit, nem sározódott be gorillás és vállalhatatlan politikai ügyekben. Nem verte át a választóit, nem kötött elvtelen alkukat. A legutóbbi választások óta fiatalokkal és szakpolitikusokkal láttatja magát.
A terroir önálló karakterrel rendelkező vidéket, szülőföldet jelent, a borok nyelvén pedig azt a felismerhető, egyedi jelleget, illat- és ízvilágot, amely az adott talaj, mikroklíma és fekvés megismételhetetlen találkozásából kerekedik ki. Matus Tibor Bátorkeszin járt, ahol helyi, kürti és Párkány környéki borászokkal találkozott, akik keresik a terroir-t, az önmeghatározásukat.
Az aradi vértanúk emléknapja alkalmából Babucs Zoltán hadtörténész ír a gyásznapról. Beszámolnak a budapesti Magyar Örökség-díjátadóról, ahol a Felvidékről Pogány Erzsébet és Kolár Péter munkásságát ismerték el posztumusz. Böszörményi István Madách Imre és Losonc kapcsolatát tárja fel. Kövesdi Károly egy olvasgató törökverő, Carolus Clusius emlékét idézi meg.
A lapban színes híreket találnak a Régió rovatban, s további érdekességeket olvashatnak a Kávézó fejezetben például a pásztortáskáról. Babos Kitti otthoni módszereket ajánl a depressziós és a stressz ellen. Jelentkezik az Íz-lelő rovat a csicseriborsó fasírtgolyócskák és a citromos kalács receptjével, valamint a sport kedvelőinek szánt Szurkoló rovat, benne a napjainkban is tapasztalható szlovák-magyar felek közti összeakaszkodásról. A színes tévéműsor október 12-ig szól. A keresztrejtvényben Richard Feynman mondását fejthetik meg. A hátlapon Kolon római katolikus temploma látható.
Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg a lapot itt.
