„Feledékenységből” meg nem említett vagyontárgyak, vagy a prózai tömörséggel és nemes egyszerűséggel háznak titulált luxusvillák és autónak nevezett csodajárgányok, ezek mind hozzátartoznak a közjogi méltóságok vagyonbevallásainak szemérmesen diszkrét bájához. Vajon sikerül-e elérni a kiskapuk kihasználhatóságának elkerülését azzal a törvénymódosítással, mely a közjogi méltóságok vagyonbevallásának feltételeit lenne hivatott szigorítani?
A kormánykoalíció az összeférhetetlenségi törvény módosítását tervezi, mely vonatkozik a közjogi méltóságok vagyonbevallására, beleértve az általuk elfogadott ajándékokat és a vagyongyarapodásukat is. A törvénymódosítás előkészítésén már hónapok óta dolgozik egy munkacsoport, s annak javaslatát a kormánykoalíció terjesztette a parlament elé.
Közjogi jellegét tekintve a törvénymódosítás elfogadásához legalább 90 szavazatra van szükség, s mivel a koalíció nem rendelkezik ennyivel, szüksége lesz az ellenzékre is.
Elfogadása esetén a közjogi méltóságok szélesebb körére vonatkozik majd, mint az eddigi törvényi szabályozás. Azon személyekhez, akik az összeférhetetlenségi bizottság előtt a törvény értelmében kötelesek vagyonbevallást tenni, a módosítás értelmében csatlakoznának az állami többségi tulajdonú cégek és leányvállalataik képviselői, míg eddig csak a százszázalékos állami tulajdonú kereskedelmi társaságok képviselőire vonatkozott a törvény. Ugyanígy érintené mindez az ország legfőbb közjogi méltóságai irodáinak vezetőit, valamint azon szerveket, melyek képviselői nagy összegű állami pénzekkel gazdálkodnak. Vagyonbevallást kellene tenniük továbbá a polgármestereknek is.
Mit kell tartalmaznia a vagyonbevallásnak?
A törvénymódosítás kitér a vagyon és az ajándékok kérdésére is. A közjogi méltóságoknak adóbevallásukban fel kellene tüntetniük azokat az ajándékokat is, melyeket elfogadtak, amennyiben ezen egy személytől származó ajándékok és egyéb előnyök összértéke, vagy egyedi értéke meghaladja a minimálbér tízszeresét. Fel kéne tüntetni, milyen ajándékról van szó és az ajándékozás dátumát is.
A közjogi méltóságoknak vagyonnyilatkozatukban fel kellene sorolniuk az ingatlanjaikat, azok fajtáját, továbbá, hogy mely kataszteri területen helyezkednek el és a tulajdonlap számát.
Ugyancsak fel kellene tüntetni az ingóságokat is, amennyiben azok értéke meghaladja a minimálbér 35-szörösét, továbbá azok fajtáját, a tulajdoni részedést, s gépjármű esetében a márkát és a gyártási évet. Ugyancsak fel kellene tüntetni a tulajdonjogviszonyt vagy egyéb eszközértéket, ha annak értéke meghaladja a minimálbér 35-szörösét.
Ugyancsak bevallási kötelezettség alá esik a tulajdonrészesedés is, továbbá az anyagi kötelezettségek (például tartozás, hitel), amennyiben értékük meghaladja a minimálbér 35-szörösét, beleértve azok fajtáját, keletkezésük dátumát és a részesedés nagyságát. Ugyancsak fel kellene tüntetni idegen fizikai vagy jogi személy tulajdonát képező anyagi vagy egyéb vagyon használatát, amennyiben annak értéke meghaladja a minimálbér 35-szörösét, s ha a közjogi személy egy hónapnál tovább használja azt.
Ingatlan esetében itt is fel kell tüntetni annak fajtáját, kataszterbeli elhelyezkedését, a tulajdonlap számát, a használat megkezdésének évét és a használat módját, ingóság esetében annak fajtáját, gépjárműnél a márkát és gyártási évet.
A várható következmények
Hogy a törvény ne váljon fogatlanná, természetesen szó esik a kiróható bírságok nagyságáról is. Vagyongyarapodás alatt a bevallás egyes adatai közötti különbséget kell érteni, főleg az egyes évek adatai közötti eltérést összevetni. Változás várható a közjogi személyekre kiszabható bírságok terén is. A bírságok ismételten is kiróhatók lesznek. Amennyiben a kötelezettségszegés miatt a közjogi méltóság megfoszthatóvá válik a tisztségétől, az egy funkciós időszakra vonatkozik.
A törvénymódosítási javaslatban további újdonságnak számít, hogy a vagyonbevallás elektronikus úton is benyújtható, illetve meghosszabbodik a leadás határideje, a jelenlegi március 31-e helyett április 31-re.
(Felvidék.ma/Aktuality.sk)
