„Ebben a verseskötetemben, melyet most a kezedben tartasz, lelkemnek és testemnek mély bugyraiban élem meg a szeretetlenséget. Cigányképű, emberalakú mivoltomban élek, s mégis remélek. Még mindig hiszek az emberben…” olvashatjuk Babindák István Megérintelek című új verseskötetének hátsó borítóján. A könyvkeresztelőre 2018. november 24-én, a lévai Barsi Múzeum koncerttermében került sor.
A szép számú érdeklődőt odavonzó bemutatót a cigány himnusz szívbe markoló dallamai nyitották meg. Az egybegyűlteket Novák Margaréta, a Barsi Múzeum odaadó munkatársa köszöntötte André Barthelemy őszinte idézetével: „A cigányok a föld borsa… Fekete szemű, lángoló érzésű, könnyen meghatódó, ízes és furcsa beszédű, gazdag szívű cigány testvérek, szeretni foglak benneteket.”
Ezután Göbő Sándor vette át a szót, aki rövid bevezetője és Babindák István bemutatása után színpadra szólította a szerzőt, hogy egy kötetlen beszélgetés által mutassák be a nyomdából frissen kijött verseskötetet.
Göbő Sándor és Babindák István. Fotó: Göbő Eszter
A nagyölvedi születésű, Csatán élő és alkotó cigány költő igazán sokoldalú egyéniség: írt már zenés cigány balladát (1998), polgári társulást működtet (a 2000-ben alakult Romane Jíle polgári társulást), 2003-ban felavatták a széles régió (azóta is) egyetlen Cigány Közösségi Házát, a Romano Kher-t, 2006-ban Kerekerdő mélyén címmel mesekönyvet írt, mely cigány mesék gyűjteménye. A sort még sokáig folytathatnánk, olyannyira sokrétű a szerző tevékenysége. Költői munkásságát első ízben a 2004-ben megjelent Cigány népem című verseskötete koronázta meg. Az akkori siker ellenére ezután jó ideig nem írt verseket. Elmondása szerint tudatosult benne, hogy „verseimben állandóan csak panaszkodom, a cigányság fájó sorsát sírom el”. Úgy döntött, többé nem ír egy betűt sem.
Az eltelt 14 esztendő alatt nagyon sok minden változott, ez azonban – sajnos – nem a cigánykérdés, a cigány sors, illetve az elfogadás vonatkozásában értendő: „Még mindig bántjuk önmagunkat, és még mindig bántanak minket is. Az iskolában megtanultuk, hogy ki volt Fraňo Kráľ, Ľudovít Štúr, Petőfi Sándor és József Attila, de a többiek nemigen tudják, ki volt Lakatos Menyhért vagy kicsoda Bari Károly. Azt szoktam mondani: én tudok rólad mindent, de te nem tudsz rólam semmit. A 14. század óta élünk Európában, s mindig más nemzetek megtűrt részeként. A mai napig vajmi keveset tudnak rólunk. De kultúránknak és ragaszkodásunknak köszönhetően ma is cigány embereknek mondhatjuk magunkat. Még mindig létezünk.”
Göbõő Sándor, Babindák István és Herczeg István „megkeresztelik” a könyvet. Fotó: Göbő Eszter
2017 novemberében azonban – többek között családja biztatására – ismét tollat fogott. Az azóta eltelt termékeny időszak gyümölcse a most megjelenő Megérintelek című válogatás. A versek témája továbbra is a cigányság érzelemvilága, a fájdalom, a cigány sors. A költő legbensőbb érzései szólalnak meg verseiben, s gyakran sajátos kritikát fogalmaz meg a magyarsággal, de egyúttal a cigánysággal szemben is. Személyes és közösségi sorspanasz: „S az emberséges ember már luxus lenne nekünk?”. A fájdalom, a gyötrődés, a szenvedés a költő múzsájává vált. A versek egy része továbbra is pesszimista hangvételű, ugyanakkor ezúttal az egész kötetet áthatja a hit, a remény és a szeretet: „Számomra nagyon fontos a szeretet. Imádom, amikor szeretetet adhatok.” A kötet egyes fejezeteit végigkíséri, pontosabban „átszövi” Pál apostol korinthusiakhoz írt első levele, a Szeretet himnusza.
A kellemes, kötetlen hangulatú, családias légkörben zajló beszélgetés során a költő betekintést engedett családjába is, amely számára mindennél fontosabb. A beszélgetés közben a költő gyermekei, Ernő, Jolika és István felolvasásokkal, illetve hangszeres zenével színesítették a délutánt. Göbő Anna édesapjával, Sándorral közösen, megzenésített verssel, és a költő egyik legkedvesebb Révész-dalával (szöveg: Demjén Ferenc), a Vigyázz a madárra cíművel járult hozzá a hangulathoz.
A beszélgetés közben a költő gyermekei, Ernő, István és Jolika felolvasásokkal, illetve hangszeres zenével színesítették a délutánt. Fotó: Göbő Eszter
A könyvbemutató beszélgetés záróaktusaként a kötet keresztelője következett. Babindák István régi jó barátját, mostani beszélgetőtársát kérte fel a keresztapa szerepére, aki – akárcsak 14 évvel ezelőtt -, örömmel vállalta a feladatot. A keresztelő aktív részese volt Herczeg István festőművész is, aki a költő első kötetét illusztrálta, az új kötethez pedig egyik festményének a borítótervhez való felhasználásával járult hozzá.
A könyvbemutatót a lelkes érdeklődők mellett megtisztelte jelenlétével: Tolnai Csaba, megyei önkormányzati és városi önkormányzati képviselő, Csákvári Marian, Csata község polgármestere, Nt. Tóth Árpád, a Garamvezekényi-Kisölvedi Református Társegyházközség lelkipásztora, Tóth Zsuzsanna – a felvidéki református cigánymisszió referense, Nt. Palcsó Attila, a felvidéki református egyház külügyi tanácsosa, a hetényi református egyházközség lelkipásztora. A kötet megjelenését a Kisebbségi Kulturális Alap támogatta.
Babindák István végezetül köszönetet mondott a jelenlévőknek, Herczeg Istvánnak a festményért, Göbő Sándornak a szerkesztői munkáért és nyomdai előkészítésért, valamint a házigazda szerepét remekül ellátó Novák Margarétának, aki cserébe azt kérte, hogy az állófogadás és a dedikálás előtt hangozzék el még egy cigány dal a Babindák-gyerekek előadásában. A frissítők felszolgálása közben a költő dedikált verseskötetekkel ajándékozta meg a résztvevőket.
„Hisz tudatnak az legyen értelme,
majd létnek szépsége – nézd
a szeretet zászlót bontott!
S a világ pedig attól szép,
hogy mi vagyunk
benne.”
/A világ pedig attól szép/
