A főiskolai hallgatók száma immár tíz éve folyamatosan csökken. Az állami felsőoktatási intézmények ez alatt az idő alatt korábbi hallgatói létszámuk csaknem negyven százalékát veszítették el, a magánfenntartású főiskolák pedig több mint 56 százalékát. Ennek oka a demográfiai hullámvölgy, illetve az, hogy az érettségizettek egy része külföldön folytatja tanulmányait.
Az iskolaügyi tárca ezzel összefüggésben egyelőre nem tervezi főiskolák megszüntetését. Ugyanakkor a probléma már a középiskolákat is érinti, ahol 2010-től több mint 26,55 százalékkal csökkent a 19 évesek száma.
„Mindez azt jelenti, hogy kevesebb az érettségiző, akikből a főiskolai hallgatók lehetnek” -magyarázta a tárca. Mint elmondták,
az a cél, hogy a 30-34 éves korosztály 40 százaléka rendelkezzen főiskolai végzettséggel, aminek eléréséhez növelni kell a hallgatók számát. Ezt a minisztérium a külföldön tanulók visszacsábításával szeretné elérni, a főiskolák számának csökkentését nem tervezik, mindezt rábízzák a versenyhelyzettel járó természetes fejlődésre.
Várható viszont, hogy egyes állami főiskolák megszüntetnek bizonyos tanulmányi szakokat, mert nem lesz rájuk megfelelő számú jelentkező. A hallgatói létszám csökkenése főleg a magániskolákat sújtja, melyek 2008-ban még 220 ezer hallgatóval rendelkeztek, jelenleg pedig 136 ezerrel.
Mindennek a pénzügyi következményeit költségeik csökkentésével és a hatékonyság növelésével próbálják ellensúlyozni. Nem megoldás számukra a nappali tagozatos hallgatók levelező tagozatos hallgatókkal való pótlása sem, mert ez utóbbiak száma is csökken. Ezért inkább külföldi diákokat próbálnak Szlovákiába csábítani, főleg Ukrajnából és Délkelet-Ázsiából.
Itt viszont a tanulmányi időre szóló átmeneti tartózkodási engedélyek intézésének rugalmatlansága jelent gondot, aminek következtében a szlovákiai főiskolákon kevés külföldi hallgató van.
A külföldi diákok száma év közben 889 hallgatóval nőtt, számuk eléri a 8,2 százalékot, a legtöbben a Kassai Műszaki Egyetemen tanulnak, származásukat tekintve pedig az ukránok és az indiaiak vezetnek.
A kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetemet több mint 1 400 külföldi hallgató látogatja csaknem 50 országból, köztük Lengyelországból, Izraelből, Németországból, Svédországból, Görögországból, Portugáliából, Pakisztánból, Indiából, Japánból, Nigériából, Iránból és Ukrajnából. A külföldi diákok által választott legnépszerűbb szakok közé tartozik az általános orvosi és a fogorvosi szak, s az érdeklődés az utóbbi három évben megnőtt. Az orvosi karra 1 045 külföldi diák jelentkezett, ebből 337 nyert felvételt.
Ugyancsak nőtt a külföldiek érdeklődése a pozsonyi Comenius Egyetem iránt is, idén 1 038-cal nőtt a számuk. A legtöbben Norvégiából, Németországból, Görögországból, Iránból, Ausztriából és Izlandról érkeztek és főleg az orvosi és jogi karon tanulnak.
A hazai érettségizők külföldre való távozása azonban hozzájárul a főiskolások számának csökkenő tendenciájához. Csak Csehországban 25 ezer szlovákiai diák tanul. A legtehetségesebbek azonban nem elégszenek meg ezzel, ők főleg Dániában, Nagy-Britanniában, vagy az Amerikai Egyesült Államokban folytatják tanulmányaikat. A hallgatói létszám csökkenésének pozitívuma lehet viszont az egészséges versenyhelyzet kialakulása.
Az Eurostat adatai szerint az unión belül a főiskolai hallgatók száma a 2015-16-os időszakban nálunk csökkent a leginkább, 9,38 %-kal. Szlovákia után Észtország (-7,47 %), Szlovénia (-6,06 %) és Csehország (-5,97 %) következik, de csökkenés tapasztalható Magyarországon (-4,30 %) és Lengyelországban (-3,77 %) is. Nőtt viszont a hallgatók száma Horvátországban, Luxemburgban, Dániában, Spanyolországban, Belgiumban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Németországban, Görögországban, Franciaországban, Cipruson és Máltán.
Ami a felsőfokú képesítés megszerzését követő munkaerőpiaci esélyeket illeti, napjainkban a cégek szívesebben fogadják azokat, akik a diploma mellett legalább minimális gyakorlattal is rendelkeznek. A szakemberek szerint ennek megszerzésére már a tanulmányok alatt érdemes törekedni, ami a diplomamunka megírásában is segíthet.
A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek több mint a fele nem a végzettsége szerinti területen dolgozik, hanem az adott régió cégeinek kínálatából választ sok esetben olyan állást, melynek betöltéséhez nincs is szükség diplomára.
(Pravda/Felvidék.ma)
