Az Irodalmi Szemle januári száma rendhagyó blokkal indul: Sopotnik Zoltán, Juhász Katalin, Szászi Zoltán, Ardamica Zorán, Forgács Miklós és Plonicky Tamás szövegei a „Palóc Hungarofuturizmus” hívószavára adnak választ.
Erről Németh Zoltán szerkesztő a következőket fogalmazza meg: „Az utóbbi évek egyik legjelentősebb magyar irodalmi-kulturális-politikai vállalkozása a hungarofuturizmus, melynek célja a magyar nemzeti mitológia visszahódítása a szürreál-dadaista-(poszt)modern-antopocén szépirodalmi beszédmódok számára…”
A tematikához kapcsolódik Andrung Heinzelmann képsorozata is, amely ironikus, rendhagyó formában, állatszereplők révén társadalomkritikai jelentést hordoz. A képanyaghoz Nagy Csilla írt jegyzetet.
A lapszámban – a blokkon kívül – szerepel Kukorelly Endre prózája, Fodor Balázs versei, Kosztrabszky Réka Szabó Magda-tanulmánya. Tóth Lilla a kortárs szlovákiai magyar közéleti költészetről szóló tanulmánnyal jelentkezik, Sebestyén Kinga pedig Horváth Benji kötetéről ír kritikát.
