A Palóc Társaság 23. éve hirdeti meg magyarságismereti esszéíró pályázatát. Az ünnepélyes eredményhirdetésre mindig A magyar kultúra napja alkalmából kerül sor Budapesten, a Magyarság Házában.
„A magyarokat szétdarabolták Trianonban, ennek ellenére a magyar nemzet egységes. Igaz, hogy határokkal el vagyunk vágva egymástól, így pl. a felvidékiek, a délvidékiek kevesebbet tudnak egymásról. Az összetartozás érzését valamilyen formában meg kell erősíteni, az esszépályázatunk is ezt a célt szolgálja” – mondta a Felvidék.ma-nak Z. Urbán Aladár, a pályázatot meghirdető Palóc Társaság elnöke a ünnepélyes eredményhirdetés előtt.
Megnyitó gondolataiban hozzátette, amíg ilyen alkotó fiatalok vesznek bennünket körül, addig biztosak lehetünk, hogy a magyar kultúránk nem hal meg.
„Szánalmasak azok a pedagógusok, akik ma az utcára mennek, s azt mondják, hogy le kell állítani az országot. Én azt mondom, hogy fel kell újra építeni Magyarországot, úgy, hogy mindenki részese legyen ennek az építkezésnek. Azok a fiatalok, akik most itt vannak, részesei a megmaradásnak”
– szögezte le Z. Urbán Aladár.
Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Idén a díjkiosztó gálára Budapesten 2019. január 20-án, vasárnap délután a Duna Palotában, a Magyarság Háza otthonában került sor. A beszédek és a műsor közben páran részleteket olvastak fel az esszéikből.
Manapság a legnagyobb probléma a korosztályok közötti szakadék, a legnépszerűbb téma a családtörténetek feltárása volt.
2019-ben az alábbi témák közül válogathattak a pályázók: „Él a magyar mindörökké, sosem veszhet el!” – Elképzelésem jövendő életemről; Szép szülőföldem, Felvidék – Szülőhazám kies tája; Szép Vajdaság az én kis hazám – Szülőhazám kies tája; Erdélyország az én hazám – Szülőhazám kies tája; Kárpátalján megfújták a trombitát – Szülőhazám kies tája; Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország – Szülőhazám kies tája; Ki mint vetett, azonképp arat – Az elődök példája az utódokban testesül; Tartsd magad, nemzetem! – Az összetartozás tudata jövőt érlel; Nagyi, mesélj! – Családi történetek, képek, emlékek; Ismerek egy embert – Mesterségek, mesterek, hírességek; Honismerettel honszeretethez – A Rákóczi Szövetség diákutaztatásán vettem részt.
Csáky Csongor, a rendezvény egyik támogatója, a Palóc Társaság sok éve együttműködő partnere, a Rákóczi Szövetség elnöke külön örömmel figyelt fel az utóbbi témakörre. A diákutaztatás a szövetség egyik kiemelt programja, a pályázók kifejtették, hogy mit jelentett számukra, amikor pl. október 23-án eljuthattak Budapestre.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„A Rákóczi Szövetségnek rengeteg rendezvénye, tábora van, amely a diákoknak szól. Amikor beleolvastam az egyik dolgozatba, közelebb kerültem ahhoz az érzéshez, hogy mit tud előidézni egy ilyen diákutaztatás. Hogy őszinte legyek, beleborzongtam, s számomra is egy biztatást adott, hogy a munkánknak van értelme” – fejtette ki, majd gratulált minden pályázónak, aki tollat ragadott. Külön megköszönte a Palóc Társaság munkáját.
A magyar kultúra napja tiszteletére 23. alkalommal meghirdetett pályázatra 97 pályamű érkezett be, volt év, amikor már több írást kellett értékelni, de idén sem volt könnyű dolga a Kolczonay Katalin egyetemi oktató vezette értékelő bizottságnak.
Elmondta, a pályaművekben keresik a gyökereket, feltárják a helytörténeteket, amelyek nem hangzanak el a történelem órákon.
Kolczonay Katalin értékelésében kifejtette, hogy ne féltsük a gyerekeinket. „Ha a gyökereiket megkapják, akkor szárnyalhatnak, s elvégzik mindazt helyettünk is, amire a Jóisten teremtette őket. S ennek vagyunk mi itt évről évre a tanúi” – szögezte le.
Kolczonay Katalin (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Hozzátette, akik ehhez az alkotóközösséghez tartoznak, azoknak van hely- és valóságismeretük, s ebből kifolyólag elkötelezettek, s feladatuk is van.
Azért nagyon élvezet ezeket a munkákat olvasni, mert a valóság van bennük, a közösségüknek a sorsa. A legnagyobb csoda a nyelvhasználat. Én magam is annyi gyönyörű szót, kifejezést tanulok a leírásokból – mondta Kolczonay Katalin.
Idén a Magyar Kultúra Napja-díjat korosztályonként Kovács Emese a párkányi Ady Endre Alapiskolából, Kávai Áron a magyarkanizsai Beszédes József Iskolaközpontból és Pecze Gábor a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója vehették át Józsa Judit kerámiaszobrásztól. A Palóc Társaság Magyar Kultúra Napja 2019 pályázatán díjazottak és elismerésben részesültek ITT olvashatók. Az okleveleket Kolczonay Katalin mellett Csűrös Csilla szerkesztő, rádiós műsorvezető adta át.
Csűrös Csilla (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Csűrös Csilla méltatásában elmondta, a diákok, tanárok, szülők jelentős nemzetmentő és nemzet újjá építő munkát végeznek. „Ők javában építik azt a földrajzi, történelmi és politikai helyzettől független hazát a magasban, melynek alapja a szülőföldhöz kötődő szeretet és hűség, építőkövei közös kultúránk kincsei” – mondta.
Hozzátette, a szeretet épít: közösséget, hazát, jelent és jövőt.
Kifejtette, értékeink, magyar kultúránk tudatosítása létfontosságú. Születésünk révén egy nemzethez tartozunk, s összetartozásunk eltéphetetlen még akkor is, ha messzire vet bennünket a sors. Ezért fontos a magyar kultúrába való kapaszkodás, mely nem erkölcsi kényszer, hanem életünk legszebb ajándéka. A piros-fehér-zöld szín mindannyiunk lelkét egyformán érinti meg. Ehhez éltető kovászként működnek az olyan szervezetek, mint a Palóc Társaság is.
