Az 1848-as forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából Magyarország kassai főkonzulátusa Nagykaposon tartott nemzeti ünnepi fogadást március 14-én, ahol magyar állami kitüntetés átadására is sor került.
Magyarország kassai főkonzulátusa fontosnak tartja, hogy a székhelyén kívüli régiókban, településeken is éreztesse jelenlétét. Ezért rendhagyó módon más-más helyszínen tartanak ünnepi megemlékezést és fogadást a nemzeti ünnep tiszteletére. Az elmúlt évben Szepsiben, az idén pedig Nagykaposon emlékeztek a magyarság számára sorsfordító, 171 évvel ezelőtti forradalmi eseményekre.
Az egyházak képviselői a nemzeti ünnepi fogadáson (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
Nagykaposon a városháza dísztermében zajló rendezvény a himnuszok éneklésével vette kezdetét. A meghívott vendégeket Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja üdvözölte, aki ünnepi beszédében felelevenítette a forradalmi eseményeket. Úgy fogalmazott, hogy a 48-as forradalom és szabadságharc az egyik legmeghatározóbb esemény az egyetemes történelem szempontjából. Ma is időszerű az akkor megfogalmazott „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” óhaja, amely azt is fémjelzi, hogy megmaradni és eredményeket elérni csak akkor lehetséges, ha összefogunk, és egységesek tudunk maradni.
„További intelem pedig az, hogy a nemzeti lét fenntartása minden magyar számára örök felelősség. 1848-49 hőseit napjainkban is példaként állíthatjuk magunk és az utánunk jövő nemzedékek elé. A szabadságharc történetének üzenetére irányítva figyelmünket, látni kell, hogy csak egymásba kapaszkodva tudunk megmaradni, és nemzetközi szinten is az összefogást kell erősíteni”
– mondta Haraszti Attila főkonzul ünnepi beszédében.
A főkonzul ünnepi beszédét követően felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke üzenetét. A nemzeti ünnep összetartozásunk szimbóluma, amikor együtt dobban a szívünk. A „Haza minden előtt!” intelme pedig azt üzeni, hogy megmaradásunk tétje büszkén vállalni nyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat. Mindehhez ma is erőt meríthetünk dicső történelmi eseményeinkből és hőseink helytállásából.
Halász György Havasi Péter újságíró társaságában (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere videoüzenetben küldte el ünnepi gondolatait. Beszédében arra utalt, hogy a forradalmárok hőstettei átalakították a történelmet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a haza védelmét senki nem teszi meg helyettünk. A magyarok az erős nemzetek Európájában hisznek, tehát a nemzet érdekeit kell mindig szem előtt tartani.
Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki Halász Györgyöt
A beszédek elhangzását követően sor került az állami kitüntetés átadására. Haraszti Attila méltatta a kitüntetett életútját, és Halász Györgynek a Magyar Arany Érdemkeresztet adta át Áder János, Magyarország köztársasági elnöke határozata alapján, „a Henszlmann Imre Történelmi Társaság elnöke részére a kassai és környékbeli magyar vonatkozású történelmi emlékek, illetve emlékhelyek felkutatása, dokumentálása, megismertetése érdekében végzett munkája elismeréseként” részesítette kitüntetésben.
Halász György 1949. augusztus 4-én született Kassán. Tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Kassai Műszaki Egyetemen helyezkedett el, ahol 2016-os nyugdíjba vonulásáig dolgozott.
Szülei nevelésének, értékszemléletének köszönhetően gyermekkora óta magyarsága, a magyar történelem, valamint a város iránti szeretete meghatározó szerepet töltenek be életében.
Szülővárosához való mély kötődését magyarázza az a tény is, hogy ősei bizonyíthatóan már a 18. századtól ebben a városban éltek. Szülei tevékenyen hozzájárultak Kassa két világháború közötti magyar kulturális életéhez. Édesapja, Halász József a Csemadok egyik alapítója volt, majd a szövetség kassai helyi szervezetének „legendás” elnökeként munkálkodott.
Halász György 1964-ben lépett be a Csemadokba, 1990-ben tagja lett a Rákóczi Szövetségnek. 1992 októberében megalapította a Henszlmann Imre Történelmi Társaságot, melynek immár 26 éve elnöke.
Fő céljai között a magyar vonatkozású emlékek, emlékhelyek megőrzése és megóvása szerepel.
A társaság égisze alatt közel 20 publikáció látott napvilágot, melyek a városról, történelmi eseményeiről, egyházi emlékeiről és „elfeledett” személyiségeiről szólnak. A megjelent kiadványok java részét Halász György saját maga írta és szerkesztette. Társszerzője volt a 2006-ban megjelent Az elveszett város című könyvnek – amely Kassa régi, mára elpusztult épületeit, emlékműveit mutatja be –, valamint a Kulcsok Kassa történelméhez címmel iskolák számára összeállított történelmi olvasókönyvnek. Jelenleg A kassai Kálvária története című könyvén dolgozik.
A nagykaposi Fabotó citerazenekar műsora (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
Publikációs tevékenysége mellett a Henszlmann Imre Történelmi Társaság elnökeként számos történelmi témájú kiállítás létrejöttében is részt vállalt. Kurátora volt például 2006-ban, II. Rákóczi Ferenc és társai hamvai hazahozatala 100. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Levéltárral közösen Kassán megrendezett kiállításnak.
Legnagyobb sikerének II. Rákóczi Ferenc hamvainak „megmentését” tartja, mivel 1996-ban a szlovák kulturális minisztérium részéről felmerült annak a lehetősége, hogy a hamvak a Magyarországon található szlovák műkincsek fejében elkerüljenek Kassáról.
Halász György szívügyének tekinti szülővárosa, Kassa történelmének, s az ezzel összefüggő eseményeknek a kutatását. Számos értékes elismerés és kitüntetés birtokosa. Az itt közölt információk mindössze egy töredékét adják vissza a kitüntetett tartalmas életútját összefoglaló laudációnak. A teljes laudáció ITT olvasható.
A kitüntetés átvételét követően Halász György kifejezte köszönetét, és felelevenített néhány kedves emléket életútjából.
Az ünnepi megemlékezés fogadással zárult, ahol a Kassa városában működő szervezetek képviselői, egyházi főméltóságok, az Ung-vidék és Bodrogköz polgármesterei, oktatási intézmények vezetői, a felvidéki magyar nyelvű média képviselői és civil szervezetek képviselői vettek részt.
A rendezvény programját a nagykaposi Fabotó citerazenekar műsora színesítette.
