Farkas Márton a Petőfi Sándor-program ösztöndíjasaként érkezett tavaly szeptemberben az Ipoly mentére. Fogadószervezete a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A Felvidék.ma kérdéseire az elmúlt félév tevékenységéről, céljairól, terveiről számolt be.
Farkas Márton Budapesten született, a Pest megyei Mendén lakik. A budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett, ezt követően a Szent István Egyetem jászberényi karán könyvtáros és művelődésszervező szakon szerzett diplomát. Képzett gyalogos túravezető – idegenvezető.
Honnan szerzett tudomást a programról?
Harmadik alkalommal pályáztam. Először a Kőrösi-programra jelentkeztem, két évvel később pedig a Petőfi Sándor-program tartalékosa lettem, s 2018 szeptemberében kerültem Ipolynyékre. 2016 óta járom a Virrantó Játszóbusszal a Kárpát-medence jellemzően szórványtelepüléseit, ahol a magam részéről néptáncos-népdalos foglalkozásokat tartok. Több olyan helyszínre jutottunk el, ahol az akkori Petőfi-ösztöndíjasok szervezték nekünk a foglalkozást. Ilyen találkozások révén ismerkedtem meg az ösztöndíjasokkal, a programmal.
Milyen céllal jelentkezett a programba?
Két dolog jellemez igazán, a népdaléneklés és a túrázás. Már több mint 17 éve vagyok végzett gyalogos túravezető. Ezeket igyekszem a Nagykürtösi járás magyarságának szolgálatába állítani. Az Ipoly mente gazdag folklóranyaggal rendelkezik, mindamellett csodás tájakkal is, így hasznosítani tudom a képességeimet.
Népdal- és néptáncfoglalkozás az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskolában (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Milyen feladatokat kapott a befogadószervezettől?
A program keretei között három elődöm volt. Munkájuk egyik jelentős része volt az értéktárazás. Az elmúlt három évben szinte teljesen feltérképezték a Nagykürtösi járás kulturális – épített – szakrális emlékeit. Az általuk kitöltött adatlapok egy részét én töltöttem fel az online rendszerbe még az ősz folyamán. A korábbiak feldolgozása mellett kiegészítem még az adattárat. Ám ez már apró munka az elődeiméhez képest.
Emellett besegítek a Csemadok rendezvényeinek szervezésébe, ez különböző tevékenységet takar. Részt vállalok a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya által kiadott Kürtös regionális közéleti és kulturális havilap szerkesztésében. A cikkek írása mellett sok esetben a fotódokumentációt is végzem, ugyanakkor a terjesztésben is segítek. Havonta több napon át dolgozunk a lappal, de egyéb irodai munkám is van a befogadószervezetemnél.
Említette a néptáncot és a népdaléneklést. Ezt miként fűzte fel a programba?
Rögtön a megérkezésemet követően bemutatkoztam a járás területén található magyar iskolákban, ahol felvetettem az ilyen foglalkozások lehetőségét. Ennek köszönhetően az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskolában több alkalommal tartottam énekórát. Az ipolynyéki Balassi Bálint Alapiskolában ősszel rendeztünk egy táncos alkalmat, ott minden iskolásnak megtanítottam egy felvidéki táncot. Az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskolában a második félévtől tartok énekórákat, március 15-én itt egy ’48-as nóták éneklésével tarkított történelemórát, illetve egy táncórát tartottam. A Virrantó Játszóbusz március második felében járta be a térség magyar tanintézményeit, ezen alkalmakkor minden iskolában szerveztem népdalos-néptáncos foglalkozásokat.
Az ipolynyéki daloskör is befogadott, több alkalommal voltunk már fellépni. Beneveztünk a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedőre. Engem kértek fel a program összeállítására, Ipoly menti dalokat énekelünk majd a verseny júniusi selejtezőjén.
A népzene és a népdal Farkas Márton életének fontos elemei (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Miként fogadta be a felvidéki magyar közösség?
Azt tapasztalom, hogy szívélyesek a felvidéki magyarok, ugyanakkor az első találkozáskor gyakran éreztem az egylépésnyi távolságot. Finom távolságtartás ez, az erdélyiek például közvetlenebbek. Azonban ha szót értenek a másikkal, akkor már nagyon barátságosak.
Mit jelent az életében a népzene, a néptánc, a néphagyomány?
Mai eszemmel mindent! Ezt a lelkesedést próbálom közvetíteni a foglalkozásokon. Ebben tudom a leginkább kifejezni magam, ez vagyok én. A programra való jelentkezés előtt öt és fél évig főállású utcazenész voltam Budapesten. Naphosszat népdalokat énekeltem.
Még két hónap van hátra az ösztöndíj időszakából. Mit szeretne elérni ez alatt? Milyen tervei vannak?
Mindenképpen fenntartom az iskolákkal az intenzív kapcsolatot. Több tanórát tervezek a tanintézményekben. Május közepén szervezik meg a járás fiatal tehetségei számára az ITEFESZT elnevezésű rendezvényt, ebbe is besegítek. Csábon rendszeres tánctanításra kértek fel, március végén volt az első alkalom. Emellett két levéltári kutatást folytatok. Egyik a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiához köthető, a Nagycsalomján született Fayl Frigyes zeneakadémiai zongoratanár után kutatok. A másik kutatásom középpontjában Baloghy Dezső, Nógrád vármegye Ipolybalogon született egykori főlevéltárnoka áll.
Fontosnak tartom, hogy a határ mentén összekössük a szálakat, éppen ezért szeretném jobban megismertetni az Ipoly menti térséget az anyaországbeliekkel. Április végén tervezünk egy borozással összekötött honismereti kirándulást a környék látnivalóinak megismerése céljából. Szeretném folytatni a munkámat, ennek értelmében benyújtottam a pályázatomat a következő ösztöndíjidőszakra is.
