Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratának és Komárom vára felszabadításának 170. évfordulója alkalmából rendezett emlékestet tegnap a TEÁTRUM színházi társulás Komáromban.
Az Öregvár felújított lőporraktárában elsőként Gráfel Lajos építész mutatta be a komáromi vár történetét, majd Szakács Lajos hadtörténész tartotta meg előadását a tavaszi hadjáratról. Ezt követően Dráfi Mátyás a Görgey-alagútról tartott képes beszámolót a közönségnek, majd rövid szünet után a Görgey Gábor regényéből készült Görgey című színművet adták elő a TEÁTRUM társulás színművészei: Dráfi Mátyás, Miskovics László és Molnár Xénia.
Az emlékest amellett, hogy felhívta a figyelmet a komáromi erődrendszer történelmi jelentőségére és megemlékezett Komárom teljes felszabadulásáról, a legendás honvédtábornok, a szabadságharc kiemelkedő fővezére, Görgey Artúr emléke előtt is adózott.
Gráfel Lajos, a Pro Castello Comaroiensis műemlékvédelemmel foglalkozó nonprofit szervezet elnökeként részletesen bemutatta az Észak-és Dél-Komáromban található hat erődből és erődláncból álló rendszert. Előadásában korabeli metszeteken, az építmények alaprajzain és légi felvételeken keresztül mutatta be az építészeti műemlék egy-egy részletét. Az UNESCO Világörökségének várományosi listáján szereplő komáromi erődrendszer jelentősége a történelem folyamán változó volt és különböző történelmi, hadászati igényeket elégített ki.
Mint mondta,
az Öreg erőd építésére Buda eleste után helyeződött nagyobb hangsúly, I. Ferdinánd császárt a török veszedelem késztette az építési munkálatok megkezdésére.
Az Új erőd mintegy száz évvel később, I. Lipót császár idején épült meg szintén a török hadjáratok veszélyes közelsége miatt. Gráfel Lajos hangsúlyozta, az Új erőd Korona-bástyáján található Kőszűz felirata szerint sem csellel, sem erővel (Nec Arte, Nec Marte) nem tudták bevenni Komáromot, még az 1594-es ostromakor Szinán basa sem. Ám a zsitvatői béke után az erőd elveszítette jelentőségét.
Gráfel Lajos előadás közben (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején már létezett a Nádor-vonal kőből és téglákból rakva, valamint a Vág-vonal VI-os és VII-es bástyája. A közel 600 méter hosszan nyúló laktanya az Öregvárban az 1810-es évektől állt, a 19. század közepén pedig megépült a Monostori erőd, amely előrehelyezett erődként működött, majd 1870-ben elkészült az Igmándi erőd is.
Gráfel Lajos beszámolt a már megvalósult felújításokról is, melyeket a városi tulajdonú, nemzeti műemlékké nyilvánított építészeti remekmű fenntartója különböző uniós és minisztériumi forrásokból fedez. Hangsúlyozta,
a komplexum takarítása, karbantartása is óriási pénzösszegeket emészt fel, ezért folyamatosan keresik a pályázati lehetőségeket, amelyekből meg is újulhat az építészetileg értékes, ám igen rossz műszaki állapotban lévő emlékmű.
Új rendeltetése kulturális és idegenforgalmi célú, kihasználtságát és igényes felújítását tekintve is követendő példaként a dél-komáromi Csillag-, Monostori- és Igmándi-erődöket tartja jegyezte meg Gráfel.
Az emlékest következő előadója Szakács Lajos hadtörténész volt, aki „Híres Komárom be van véve” – fejezetek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc dicső napjairól címmel tartotta meg előadását. Az est szervezőjével, Dráfi Mátyással rokoni kapcsolatokat ápoló Szakács Lajos elmondta, mindketten Sobieski-leszármazottak, s erős szálak fűzik Komáromhoz, hiszen ősei a 18. század 30-as éveitől az 1820-as évekig a városban éltek. Mint mondta, anyai és apai dédnagyapái Görgey hadtestében harcoltak. Hangsúlyozta,
Görgey Artúr nevét a történelmi tények figyelembevételével, kellő megalapozottsággal egy erről szóló konferencián tisztázták még 1993-ban. Mint mondta, Görgey nem volt áruló, csak a „túlerővel legyőzetett” – utalt a világosi fegyverletételre, amely a forradalom és szabadságharc végét jelentette.
Szakács Lajos kitért Komárom stratégiai jelentőségére, több pontban vázolva azt. Mint mondta, számottevő volt a politikai jelentősége, hiszen a császárnak, az ország felső vezetésének biztos menedéket jelentett mindenkor. „Komárom vára, mint erkölcsi erő is fontos volt az országnak, hiszen olyan nimbusz övezte, mint Buda várát. Míg áll Komárom vára, nincs veszve az ország” – tartották. Harmadrészt rendkívül kedvező a város természeti, földrajzi elhelyezkedése, hiszen a Duna és a Vág deltájánál fontos közlekedési gócpont, illetve Komárom az ország közepe volt ebben az időben – magyarázta Szakács Lajos.
Szakács Lajos hadtörténész előadása (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A hadtörténész előadásában olyan kérdésekre kereste a választ, mint Európa és Magyarország viszonya a Szent Szövetség árnyékában, s az Európát lángba borító forradalmi átalakulás hatása Magyarországra. Részletesen beszélt a függetlenségi harcok kezdetéről, a dunántúli harcokról, a téli hadjáratról és végül a Komáromnak oly fontos dicsőséges tavaszi hadjáratról is, mely 1849. április 2-tól május 21-ig tartott és amelynek során a magyar honvédség óriási katonai sikereket ért el, többek között felszabadította Komáromot. Az első komáromi csata (1848. április 26.) a szabadságharc egyik legfontosabb csatájaként vonult be a történelembe, ahol Görgey honvédjei az osztrák túlerővel szemben győztek, visszavonulásra késztetve a császári haderőt. E csata következményeképpen hívták be a Habsburgok a cári Oroszország hadseregét, végleg eldöntve Magyarország sorsát.
Az emlékest első része a Görgey honvédtábornokról elnevezett alagút történetének elmesélésével ért véget, melyen ma is turistaút vezet.
Egy régi, elhagyott bányaalagúton keresztül 1849 januárjában a feldunai hadtest nyert egérutat a több oldalról szorongató császári haderő elől.
„Mivel az átkelés sikeres volt, így a feldunai hadtest folytathatta menetelését azon az úton, amely a február 5-i sikeres branyiszkói áttörésig, illetve a dicsőséges tavaszi hadjáratig vezetett” – fogalmazott az est házigazdája, Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész.
A ma Görgey-alagútnak (Görgeyho tunel) nevezett 14. századi eredetű rövid járaton keresztül szállították az ércet a besztercebányai bányákból a körmöcbányai királyi pénzverdébe.
Ezt az átkelőt kellett a honvédeknek megerősíteniük, valamint az ágyúk és a társzekerek számára is járhatóvá tenniük 1849 elején – magyarázta. Az alagút ma is megtekinthető a Körmöcbánya és Besztercebánya közti sárga jelzésű turistaúton, a szkalkai és tájói turistaház közötti szakaszon – hívta fel a figyelmet Dráfi Mátyás.
Dráfi Mátyás színművész és Görgey Artúr tábornok ükunokája, Görgey Beáta (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratának és Komárom vára felszabadításának 170. évfordulója alkalmából rendezett emlékest Görgey Gábor Görgey című drámájával ért véget.
