A tizenhét gömör-nógrádi alapiskola az egész tanéves munkát bemutató produktumot június 7-én Rimaszombatban adta elő a pedagógiai projektnapon, melyet megtisztelt jelenlétével többek közt Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország volt szlovákiai nagykövete, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Felvidékért felelős főosztályvezetője, valamint a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke, Fekete Irén és munkatársai.
Czimbalmosné Molnár Éva kifejtette, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság évek óta jó kapcsolatot ápol s hatékonyan együttműködik a pedagógusszövetséggel.
Örömmel tapasztalta, hogy a gömör-nógrádi hátrányosabb helyzetű iskolákban is példás oktató-nevelő munka folyik, melynek eredményeit most nagyon szépen prezentálták.
A főosztályvezető a kisiskolák pedagógusainak személyesen gratulált.
„A pedagógiai projekttel újat hozott az oktatásba Ádám Zita, kinek a személyében olyan embert ismertem meg, aki mindig a felvidéki oktatásért dolgozott, soha nem fáradt, mindenben tevékenyen részt vett. Bízom abban, hogy ez a munka nem hiábavaló, hiszen tudjuk, hogy a magyar nyelv és a magyar identitás megőrzésének a helyszíne az iskola. Ha felkészült pedagógusok állnak annak az élén, s foglalkoznak a diákokkal, akkor a diákok megállják majd a helyüket” – mondta Czimbalmosné Molnár Éva.
Czimbalmosné Molnár Éva figyelemmel kísérte a rendezvényt (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A Pro scholis – Gömör és Nógrád Kistérségi Közoktatás-fejlesztéséért, az SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja, Területi Választmánya és a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola szervezésében idén Megmutatjuk, megéri! Gömör és Nógrád helyi értékei, természeti kincsei, szellemi és kulturális öröksége címmel szervezték meg a tizenkettedik pedagógiai projektnapot.
„A projektes kollégáimmal tavaly októbertől időt, energiát nem sajnálva fáradoztunk a 2019-es projektnap megvalósításán. Összesen 17 iskola projektcsapata kapcsolódott be” – nyilatkozta Ádám Zita, a pedagógiai projekt irányítója.
Mint kifejtette, Gömör és Nógrád minden apró településén vannak olyan dolgok, természeti képződmények, híres személyiségek, amelyeket és akiket meg kellene mutatni a világnak.
Ádám Zita, Czimbalmosné Molnár Éva, Orosz István (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Kutassunk, legyünk kíváncsiak a bennünket körülvevő kincsekre, töltsön el bennünket a büszkeség és a kincsmentés nemes feladata: a világ értékrendje egyenes arányban áll a helyi értékek gazdagságával – ez volt a célunk, így jött létre a 2019-es évi projekt témája. A címben megfogalmazott felhívás egyben meghívás
egy olyan intellektuális sétára, melynek révén feltárulnak a helyiek által megtartott és megőrzött becses értékek, melyeket az ember csak az arra érdemesnek szokott megmutatni” – fűzte hozzá Ádám Zita.
A felfedezőútra a Tompa Mihály Alapiskolából kiválasztott turistapár segítségével indulhattak el a résztvevők. A turisták kíváncsisága révén és a produktumokban foglaltakból sok információhoz juthattak, vezették a közönséget a kincsek begyűjtésében. Minden projektcsapat elhozta a települése vagy a projektje címerét, melyet átadott a turistáknak.
Elsőként Természeti értékünk, közös kincsünk! címmel a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola diákjai kalauzoltak el a kurinci ligeterdő és tölgyes növény- és állatvilágába. Megtudhattuk, hogy hol fészkel például az ökörszem. A nevezetességekhez a Széchy Mária-úton jutottak, így a pokorágyi bánya, a Kőjankó esik útba, de a suvadásos tavacskákat is megmutatták, ahol megtekinthető a kereklevelű harmatfű.
A Tompa Mihály Alapiskola diákjai (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Elénk tárult a Vereserdő, a nagybalogi Cifrakert, ahol a Koháry-Coburg család egykori birtoka és az angolpark különleges fái varázsolják el a turistákat. A meleghegyi Kis vadaskertben hikoridió is található, a Balog-patak völgyében pedig a struccpáfrány az egyik érdekesség, de különleges a Derencsényi-barlang, ahol a barlangi medve megkövesedett fogát is tanulmányozták.
A feledi Szombathy Viktor Alapiskola Vécsey Károly és Feled kapcsolatával foglalkozott, majd bemutatták településüket, az iskolában frissen felavatott Szombathy-emlékműről is szóltak.
A várgedei alapiskolások elmesélték, hogy régen milyen volt a fürdőélet, ahol Anna-bálokat, színházi előadásokat is rendeztek. Régi képek és még a babcsipka receptje is előkerült. A Kubinyi család kastélyában vendégeskedett Petőfi Sándor. Ellátogattak a múzeumba, ahol a Kincseink a múltból című tárlatot megtekintve számba vették az egykori kastélyokat.
A várgedei alapiskolások (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Az almágyi alapiskolások Vándorúton a Pogányvár környékén címmel a falu és a környék értékeiről készítettek kisfilmet. Aztán a vulkánok földjére mehettünk, a Cseres-hegységbe, melyet már a füleki Mocsáry Lajos Alapiskola diákjai mutattak be.
A legszebb helyszíneket vonultatták fel, a somoskői bazaltorgonát, Csákányházát, a füleki várat, a bénai bazaltoszlopokat, a csomai kőbányát, a sőregi bagolyvárat. Majd Legyen Ön is milliomos játékban is versenyeztek, melyhez még külön számítógépes programot is készítettek, így visszakérdezve a sok információt. A humoros válaszlehetőségek mosolyt csaltak a közönség arcára, s a végére mindenki megtanulta a helyes megoldásokat.
Nekünk a „fehér gömb” a világ teteje – mondják a nagydaróci alapiskola diákjai. Kutatásuk során találkoztak erdőőrrel, aki beavatta őket az erdő titkaiba, de a falubeliek is meséltek nekik például Bucsonyról. A tanösvényen információs táblák is láthatók a halastónál, Nagydaróc falujában, mezején, ahol a flórával és faunával ismerkedhet a turista, a Nagy-Bucsonyon, mely 514,3 méter magas. „Ez a „fehér gomb”, mely olyan, mint egy gomba, mely mutatja az ottaniaknak hazafelé az utat”– fűzték hozzá a gyerekek. A közönséget is megajándékozták egy térképpel, hogy mindannyian könnyen odataláljanak, ha kedvet kaptak a kiránduláshoz.
A nagydaróci alapiskolások (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Miben is különbözik a rimaszombati csillagvizsgáló a többitől? Ennek jártak utána a Tompa Mihály Református Gimnázium diákjai. A mi csillagvizsgálónk című projektben szóltak Daniela Rapová fotóiról, a napfoltokról, a napkoronáról, a napfogyatkozásról. Kiderítették, hogyan kapnak nevet a kisbolygók. Tudományosan járták körbe a témákat, s előadásukban a tudásukról is számot adtak.
A mi kis falunk volt a nagybalogi alapiskola által bemutatott produktumnak a címe. A gyerekek büszkék többek közt Gyöngyösy Istvánra, Széchy Máriára, Szepesházy Kálmánra, Vitéz Ibos Istvánra és Zsámbok Pirosra, Koós Győző hadnagyra, id. Pál Dénesre, Znám Istvánra, Tamás Ilonka nénire, Pál Dénesre, Balog-völgy tanító bácsijára, aki az iskolások közé mindig örömmel megy. A Coburg-kastély és a tó egykori képét is levetítették, sőt, zenére várfalat is építettek, de romboltak és fát is vágtak.
Jártak ők is a már omladozó Grota-műbarlangban, melynek a cseppköveit szétrabolták. Felfedezték a Cifrakert természeti értékeit. A népdalok éneklésében a helyi Szivárvány Énekkar tagjai segítettek. Egy másik gyermekdalhoz a zenei kíséretet Gebe László helyi református lelkipásztor biztosította. Üzenetük ez volt: Ültessünk fát! A produktum, mely rávilágított a környezetvédelem fontosságára, vastapsot kapott.
A nagybalogi alapiskolások és a Szivárvány Énekkar tagjai (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Balog-völgy a mesék birodalma is, erről tettek tanúbizonyságot a bátkai alapiskola tanulói. Először elmondták, hogy falujuk híres, hiszen Bátkában találta fel Boholy János a gömbsakkot, itt született Mács József író, de a környék flórája is örök érték marad Vas Kinga kutatásának köszönhetően.
Az Egyszer vót színjátszó csoport a Malac Julcsa könyvből több gömöri népmesét is színre vitt, ebből is láthattunk ízelítőt. Tudni kell, hogy az Izgő-mozgó műhely is itt működött. Végül megismertették a közönséget a mesekirállyal, Pósa Lajossal, aki Az Én Ujságom gyermeklapot szerkesztette. Ennek 130 évvel ezelőtti címlapképét az első sorban ülők is megkaphatták.
Tündériek voltak a cakói gyerekek, akik a gyönyörű zsípi református templomról, a régi nagy múltú iskoláról is sok adatot gyűjtöttek. Izsó Miklós szobrászművész apja is helybeli. A Múltidézés Zsípben című produktum csigacsináló közben zajlott, amikor a gyerekek a nagymamájukat faggatták. Jártak a Farkas-kastély romjainál, mely sajnos egyre rosszabb állapotba kerül. Még olyan titkot is elárultak, hogy egykor alagút is vezetett innen Nagybalogra.
A cakói alapiskolások (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Színek és hangok – ezt a címet adták bemutatójuknak a rimaszécsi speciális alapiskola tanulói. Megfigyelték a madarakat, lepkéket, szalonnasütés alkalmával pedig elmesélték egymásnak azok jellemzőit. Hanganyagot is hoztak, így madárcsicsergés töltötte be a termet. Volt itt hangyaboglya, ahol a hernyó bebábozódott, és megszületett a csoda, azaz a lepke, s mindez a nézők előtt. Hatásos produkció volt. A következő bemutatóban aranyat érő természeti forrásra bukkant a rimaszécsi alapiskola projektcsapata, mégpedig Csízben. Feltárták a csízi fürdő történetét, melynek gyógyvize ma is a betegeket szolgálja.
A Rima- és Balog-völgye után a turisták a Sajó folyásához értek. „Ezt a földet választottam, az otthon ott van, ahová hazatér a szíved” – mondták a tornaljai Kazinczy Ferenc Alapiskola diákjai. A fehér ló épülete, a városháza, a Zoltán-kert, az évszázadok óta folyó csevice, a tengerszem olyan értékei Tornaljának, melyekről az emberek szívesen beszélnek. Kazinczy Ferenc mondta: „de Tornalján égből szívek szállottak alá, nem kövek”.
Mátyás király és Czinka Panna földjére is elkalauzoltak a sajógömöri alapiskolások sétájuk során. A település egykor Gömör vármegye székhelye volt. Innen származott G. Kovács István, aki szép versekben örökítette meg faluját. Holló Barnabás remek alkotása, Mátyás egész alakos kapás szobra páratlan. A szőlőkapáltatás jelenete is megelevenedett. Életre kelt a híres cigányprímásnő, Czinka Panna, kinek kőszobrát a hanvai Igó Aladár készítette. Sajógömör értékeit az egyik diák a rap stílusában foglalta össze, remekül.
A sajógömöri alapiskolások (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Rejtőzködő kincseink nyomába indulva igazi túrabakancsra volt szükség. A pelsőci Dénes György Alapiskolát több településről látogatják a tanulók, így volt mit bejárni, de ez a program már több éve működik az iskolában. Gyakori célpont a Csengő-lyuk, mely a Gömöri-réten található, a pelsőci Serényi ciszterna, azaz a vízgyűjtőmedence. Borzova, Melléte, Kecső-Domica falvak bemutatói közben helyi népdalokat is énekeltek. Végül a turistáknak vizsgakérdéseket tettek fel, akik a jó válaszért hűtőmágnest kaptak.
Mária üzenete avagy a barkai búcsú történetét és a hozzá fűződő legendákat a dernői alapiskola diákja mutatták be. A Szoroskő alatti értékeket pedig a szádalmási alapiskola, ők a Körtvélyes melletti Szent Anna-kápolna felől érdeklődtek a szerzetesektől. Mesét is hoztak az egérkirályról. A tornagörgői vízesés egyedülálló látványt nyújt, ahol a mészkövet a helyiek csak darázskőként emlegetik. Elmondták, ha kincseinket megóvjuk, akkor dédunokáinkra maradnak örökségül. Kell ennél több?
„A projektnap üzenete: a felnevelő szülőföld gömöri és nógrádi tájai a legbecsesebb ékszerek, az itt élő emberek a legdolgosabb értékteremtők. Az itt található kulturális értékek, a hagyomány évszázadok alatt összegyűjtött kincsei, magyar anyanyelvünk egyedi palócsága szellemi gazdagságunk. Ezeket meg kell őrizni, gyarapítani, a következő generációnak átadni. Kötelességünk a tanulásban, munkában, a kapcsolatokban, saját magukban, a családban is keresni az értéket” – mondta végül Ádám Zita.
A szorgalmi feladatok (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A projektnek két szorgalmi feladta is volt: gömöri, nógrádi ízek és falatok receptfüzet összeállítása, illetve iskolánként az értéktabló megszerkesztése, mely értékek csak ebben a régióban találhatók. „Mindkettő érdemes volt a megszemlélésre, a szellemi elraktározásra, a szülőföldünkhöz való kötődés izmosítására” – nyilatkozta Ádám Zita, aki elárulta, hogy a tablókat a jövő évben megutaztatják, hogy még többen megtekinthessék. A receptfüzetet pedig kibővítik, s kiadják, hogy az ételeket mások is elkészíthessék.
Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége országos elnöke kiemelte,
hogy minden apró részletre kiterjedő rendezvénynek lehettünk tanúi.
„A felkészítő pedagógusok, a szervezők, a támogatók, az ötletadók, a lebonyolítók, a technikusok egész sora azon dolgozott, hogy az egyes csapatok megmutathassák, mivel töltötték a szabadidejüket az elmúlt hónapok során. Minden produktum, melyet ma itt láttam, remekmű volt. Érdekes, értékes, különleges és mindenki számára nagyon tanulságos volt. Talán a gyerekek még nem is tudják, hogy mekkora értéket alkottak ezen a projektnapon. Olyan kincset őriznek, melyet tanítóik irányításával most előbányásztak a múlt sötét leple alól” – értékelte a rendezvényt Fekete Irén.
Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Majd így szólt a gyerekekhez: „Nem hagytatok az emlékezet perifériára szorulni egy méltatlanul elfeledett történelmi személyiséget, lelepleztétek a hangot és a színeket, megmutattátok közelebbi és távolabbi régiótok figyelemre méltó természeti kincseit, utánajártatok a néphagyományok történetének. Engedjétek meg, hogy a pedagógusszövetség valamennyi pedagógusa nevében nagy tisztelettel megköszönjem mindezt.”
A köszönet szavai szóltak a Tompa Mihály Alapiskolának is, hogy befogadta a rendezvényt. Gratuláltak minden pedagógusnak a kreatív és értékteremtő munkájához, mellyel példát mutattak a nyugati és a keleti régióknak is. Ádám Zita segítőivel elkötelezetten és céltudatosan irányította a projektnapot, melyről senki sem tért haza üres kézzel, mindenki könyvjutalomban részesült.
