A föld rétegei címmel nyitották meg a losonci Szabó Gyula Emlékház falai között a legújabb időszaki tárlatot. A szeptember 5-től az ipolysági Kutak Adrienn keramikus iparművész alkotásai láthatóak az emlékház kiállítóhelyiségében.
Mint a megnyitón elhangzott, az elmúlt bő másfél évtized alatt rakutechnikával készült kerámiaalkotásokból válogattak. Több alkotást más számos tárlaton láthatott a közönség, ugyanakkor új művek is megjelentek a tárlaton. Szabó Kinga művészettörténész, a Szabó Gyula Emlékház gondozója, a festőművész özvegye rövid köszöntőjében kifejtette:
az emlékház Szabó Gyula rokon lelkű művésztársai számára nyújt bemutatkozási lehetőséget.
Pálinkás Tibor, az ipolysági Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője méltatta a kiállító művészt. Mint megjegyezte, Szabó Gyula összeköti a két várost, hiszen a második világháború idején egy rövid ideig egy ipolysági játékgyárban dolgozott.
Szabó Kinga művészettörténész és Kutak Adrienn keramikus iparművész (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az emlékház tavaly ünnepelte megalakulásának tizedik évfordulóját. Ennek kapcsán is érdemes felidézni a kezdeteket, Szabó Gyula losonci emlékezetét és világát.
„Szabó Gyula 1972-ben bekövetkező halála óta a fő célomnak tartom az életművének és hagyatékának megőrzését” – vallotta a Felvidék.ma kérdésére Szabó Kinga művészettörténész, az emlékház házigazdája. Mint elmondta, abban az időszakban lehetetlen volt egy magángalériát létrehozni.
Kutak Adrienn kiállítása az emlékház kiállítótermében (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Szabó Gyula születésének századik évfordulója közeledtével 2007-ben újra felvetődött az ötlet. Ekkor született meg a Szabó Gyula életművét felölelő monográfia is.
A jelenlegi emlékházban élte le a festőművész életének utolsó tizenhét évét. A házat átalakították, s a földszinti helyiségek adnak helyet a Szabó Gyula alkotói munkásságát bemutató gyűjteményes válogatásnak.
2008. november 27-én nyitották meg a Szabó Gyula Emlékház első kiállítását.
Így immár több mint tíz éve méltóképpen ápolják a festőművész emlékét szülővárosában.
Kutak Adrienn alkotásai (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az emlékházban három szoba mutatja be az alkotói pályát. A helyiségek méretei nem megfelelőek a nagyobb festmények kiállítására, részben ezért is toldottuk meg a kiállítóteret egy nagyobb, hatszor tíz méteres teremmel – magyarázta Szabó Gyula özvegye.
E kiállítóhelyiségben az elmúlt években számos egyéni és csoportos tárlatot nyitottak meg. A terem akusztikája megfelel koncertek lebonyolítására is. A helyi művészeti alapiskola növendékei több alkalommal is adtak itt koncertet, emellett hivatásos zenészek is szerveztek itt hangversenyt.
Elmerengve az alkotások előtt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Közösségi térként is hasznosítható, szakmai találkozóknak, előadásoknak, könyvbemutatóknak is teret ad az emlékház, mely ezáltal telik meg élettel.
A ház eredeti termeiben Szabó Gyula állandó kiállítását rendezték be, mely időrendi sorrendben vázolja fel a gazdag alkotói pályát.
Az első teremben a harmincas és negyvenes évekből származó festmények láthatóak. A középső helyiségben az ötvenes évek alkotásai kaptak helyet, a harmadik terem a hatvanas évek alkotásainak keresztmetszetét nyújtja.
Szabó Gyula festményei az egyik teremben (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az állandó expozíció is folyamatosan változik – jegyezte meg Szabó Kinga, hozzátéve, hogy tetemes a gyűjtemény, mivel Szabó Gyula nagyon termékeny festőművész volt.
„Losonc jelentős kulturális és közösségi embere volt” – emelte ki a művészettörténész.
A harmadik szoba (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Nehéz röviden megfogalmazni Szabó Gyula művészetét. Ezzel kapcsolatban az özvegye a Felvidék.ma-nak kifejtette:
életművén végigmentek a képzőművészet évszázadai.
Főleg önképző módon szerezte a tudását, ugyanakkor kitűnő mesterei is voltak. Az első Gyurkovits Ferenc volt, emellett 1937-ben a párizsi Julien Akadémiát látogatta. Művésztársai nagy elismeréssel fogadták és hívták meg az 1949-ben alakult Művészek Szövetségébe.
A realisztikus festmények az egyik szobában (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az alkotói pályája igen sokirányú volt. A negyvenes években a kubista hatás jelent meg a művein. Az következő évtizedben a realista ábrázolás figyelhető meg, ezt várta el az akkori politikai-művészeti vezetés.
A festmények, köztük a nagyobb méretű vászonra készült alkotások mellett fametszeteket is készített, s ezáltal lett igazán ismert az ötvenes években.
„A fametszeteinek legfőbb témája az ember békevágya, ez politikamentes volt, melyet őszintén fejezett ki”
– emelte ki az özvegye. Kedvelt technikája volt a fametszet, s az általa készült grafikák. Az emlékház Szabó Gyula-gyűjteménye jelenleg is több mint háromszázhatvan fametszetdúcot számlál.
A Szabó Gyula Emlékház Losoncon (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az emlékház termeiben az elmúlt egy évtizedben főleg Szabó Gyula festészetére fektették a hangsúlyt. Részben azért is – magyarázta a művészettörténész – mert a nagyközönség, de a szakma is kevésbé ismeri a festményeit. A terveket ismertetve Szabó Kinga elmondta, idén novemberben Szabó Gyula grafikáiból nyitnak tárlatot az emlékházban.
Az időszaki tárlatokkal kapcsolatban kifejtette:
Főleg hozzá hasonló értékrendet valló művészeket keres, akiknek az alkotásai, mondanivalója olyan felelősségteljesek a világ iránt, mint Szabó Gyuláé volt.
