A tátraalji mezőgazdászok az állam segítségét kérik a burgonyatermesztés fenntartásához és egyben felhívással fordultak az illetékes állami és közigazgatási szervekhez, valamint a lakossághoz is. Ez utóbbit arra kérik, hogy belföldön termett burgonya vásárlásával támogassák a szlovákiai burgonyatermesztést.
A felhívást a Szepességi Burgonyatermesztők Vásárának – melynek 17. évfolyamára szombaton került sor Szepesbélán – szervezői írták alá, a szlovákiai krumplitermesztés drasztikus visszaesésére reagálva. Céljuk, hogy rámutassanak a burgonyatermesztés hátrányos helyzetére, mely főleg az utóbbi három évben érezteti kedvezőtlen hatását.
„A szlovákiai burgonyafogyasztásnak mindössze a fele származik hazai termesztőktől, a többi pedig behozatalból. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy ez az 50 százalék jobbára az, amit az emberek otthon termesztenek, az üzleti burgonya túlnyomó többsége külföldről származik” – nyilatkozták a SITA hírügynökségnek a krumplitermesztők képviselői.
Hangsúlyozták, hogy amennyiben nem tesznek hatékony lépéseket a helyzet megoldására, megszűnik a szlovákiai burgonyatermesztés. „A jelenlegi kormány ideje lassan lejár, hamarosan kezdetét veszi a választási kampány, s reményeink szerint ezt a területet a soron következő valamelyik kormánypárt felkarolja a regionális mezőgazdaság, illetve Szlovákia mezőgazdasága támogatásának keretében” – hangsúlyozták a felhívás megfogalmazói.
Kifejtették továbbá, hogy amennyiben Szlovákia kormánya valóban komolyan gondolja a legkevésbé fejlett régiók felzárkóztatásának szükségességét, elsődleges feladatnak kell tekinteniük a mezőgazdaság rendszerszintű támogatását azokban a leszakadó régiókban, ahol a Késmárki járás is található.
Hangsúlyozták, hogy nemcsak a termesztők, hanem a burgonyafeldolgozók támogatása is hatékonyan javítaná a foglalkoztatottságot ezekben a kevésbé fejlődő régiókban.
„Mindez nemcsak a közvetlen pénzügyi támogatások kérdése, hanem az olyan beruházok támogatásáé is, mint például a hűtőraktárak építése annak érdekében, hogy a szlovákiai burgonyatermést ne kelljen pár centért elvesztegetni rögtön annak betakarítása után, hogy aztán a következő tavaszon a behozatalból származó, raktározott, drága és jelentősen támogatott burgonya kerüljön az üzletek pultjaira” – hangsúlyozták.
Fontos tudni azt is, hogy Szlovákia az Európai Unión belül a maga 7 500 hektárnyi burgonyatermesztő területével a nagyon kevés ilyen jellegű területekkel rendelkező tagországok közé tartozik. Ugyanakkor Szlovákiában nagyon alacsony a burgonyafogyasztás, 2017-ben egy főre eső 48,9 kg volt. Elmaradunk burgonyafogyasztás terén Csehország (67,8 kg/fő) mögött is, holott 1993-ban még egy szlovákiai lakosra 89 kg burgonya jutott.
Ugyanakkor 2017-ben nagy mennyiségben hoztunk be burgonyát külföldről, főként Franciaországból (32,6 százalék), Csehországból és Németországból. A burgonyatermesztők arra is felhívják a figyelmet, hogy Szlovákia mindössze 50 százalékban önellátó a burgonyafogyasztás fedezése terén. A teljes önellátáshoz legalább 12-13 ezer hektárra kell növelni a burgonyaföldek területét.
A szepességi gazdák tavaly hozták létre érdekvédelmi szervezetüket, melynek fő célja egységbe tömöríteni és támogatni a szlovákiai burgonyatermesztőket.
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)