Legutóbbi elemzésemben rámutattam arra, hogy demográfiai csökkenésünk és a politika sokszereplős volta okán miért kicsi az esélye az 5% eléréséhez egy egyedül induló magyar politikai formációnak (legyen az az MKP, a Magyar Fórum, az Összefogás vagy bármi).
A számok elemzéséhez Mózes Szabolcsnak (az újonnan szerveződő Összefogás egyik alapítójának) 2016-os parlamenti választásokon készült exitpoll elemző tanulmányát vettem alapul, mely a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága alá tartozó Nemzetpolitikai Kutatóintézet részére készült, s annak Kisebbségi Szemle című kiadványában jelent meg.
Az exitpoll nem számít közvélemény-kutatásnak, annál szélesebb körben, reprezentatívabban mér. A szavazóhelyiségekből kiérkezőket kérdezik meg szavazatukról, adataik részletes megadásával. A 2016-os parlamenti választás során mintegy 20 ezer adatközlő vett részt ebben. Ebből elég pontos képet kapunk társadalmunk állapotáról és a szavazatok megoszlásáról is.
Kiderül belőle például az, hogy az MKP több mint 27 ezer magyar szavazattal kapott többet, mint a Most-Híd (MKP: 101 275, Most-Híd: 74 112). Az etnikai párt szavazatainak 96%-a érkezett magyar nemzetiségűektől, míg a vegyespárténak csak a 43,7%-a.
Összesen mintegy 211 682 magyar szavazat került leadásra, ami a magyar szavazóbázis 59,31%-a.
A 2016-os szlovákiai parlamenti választás eredménye
A népszámlálási adatok alapján elkészített demográfiai prognózis szerint 2016-ban hozzávetőlegesen 435 ezer magyar nemzetiségű élt a Felvidéken, ebből 357 ezer rendelkezett választójoggal. Az országos átlag ezzel szemben 59,82% volt, tehát téves az az állítás, hogy a magyarok nagyságrendileg alacsonyabb számban vettek volna részt a voksoláson. Ez a diferencia csupán 0,51 %, ami bőven hibahatáron belül van. A járási eredmények lebontásából valóban az derül ki, hogy a magyarok által lakott járásokban alacsonyabb volt a részvétel, de összességében nem tekinthető számottevő különbségnek. Ha csak azt nem vesszük alapul, hogy korábban a magyar választók körében rendre sokkal nagyobb fegyelmezettség volt tapasztalható a szavazatok leadását illetően.
A több mint 40%-os távolmaradási ráta a magyar szavazóbázis esetében viszont hozzávetőlegesen annyi szavazatot tesz ki, amennyi önmagában szükséges lenne az 5%-os küszöb eléréséhez: 145 ezret. Az optimista szemlélő feltételezheti, hogy ez az a tömb, melyből merítve megszerezhető a hiányzó szavazatmennyiség, csakhogy az ebben az intervallumban lévőknek egyrészt az egészségi állapotuk nem teszi lehetővé a szavazást, de sokkal nagyobb azoknak az aránya, akik notórius nem szavazók, akiknek nem egyik vagy másik párttal van bajuk, hanem egészében a politika világával, továbbá azoké, akiket az egész demokrácia nem érdekel, nem utolsósorban pedig azoké, akik bár statisztikailag itt szerepelnek, valójában viszont fizikailag nincsenek a lakhelyükön, hanem külföldön, vagy lakhelyüktől távol dolgoznak.
Ám nem ez a legmeglepőbb statisztikai számadat a dokumentumból. A három – elsősorban – magyarokat megszólító párt csak a magyar szavazatok 84%-át szerezte meg. A maradék 16%-ot szlovák pártok kapták, ami közel 34 ezer szavazatot jelentett. A legtöbbet ebből az intervallumból a Smer-SD-nek sikerült „markolni” több mint 9 ezer szavazattal. A második legtöbb magyar szavazatot vélhetően Grendel Gábor miatt az Igor Matovič vezette OĽaNO-NOVA kapott közel 7 ezerrel, a sorban a következő a Boris KolárSmerodina pártja 5 ezer vokssal, az SaS 4 ezerrel, és Kotleba 3 ezerrel. Az akkor még Cséfalvaiovát soraiban tudó, azóta megszűnt Sieť is kapott mintegy 2 500 szavazatot, de az SNS és a KDH is merített a magyar bázisból megközelítőleg 2-2 ezret.
Kire szavaztak a felvidéki magyarok a 2016-os választáson
A számokból több következtetés is levonható. Kotleba nem rendelkezik a magyarok körében komolyabb támogatottsággal, mint bármely más szlovák párt. Az MKDSZ-től szinte az összes szlovák párt több magyar szavazattal rendelkezik. A szlovák populizmus (Fico, Kollár, Matovič) igenis képes hatást gyakorolni a magyar szavazókra is.
Ugyanakkor, ha már 2016-ban 36 ezer szavazat ment szlovák pártokra, akkor az azóta „piaci rést” megneszelőknek (Progresszív Szlovákia és egyéb pártok) köszönhetően ez a mennyiség csak növekedni fog.
Egy önállóan, csak magyar szavazatokból merítő formációnak (MKP, Összefogás, Magyar Fórum, MKDSZ) az 5%-os küszöb eléréséhez szükséges 140-160 ezer szavazatot csak úgy lehetséges elérnie, ha:
- a) aMost-Híd korábban 74 ezer magyar szavazójából legalább 40-60 ezer átszavazna – nemrégiben az AKO és a Polis ügynökség is készített felmérést, hogy a válaszadók kire adnák le a voksukat. Ezekből kiderül, hogy a Híd magyar szavazói közül csak alig 16 ezren szavaznának „második pártként” az MKP-ra.
- b) nem szavazna senki szlovák pártra, ellenben a 2016-ban 36 ezer magyar átszavazó most erre a formációra adná le a voksát,
- c) abból a 140 ezernyi magyar távolmaradóból – akiknek az aránya megegyezik az országos átlaggal – legalább 40-60 ezer részt venne a választáson és fegyelmezetten a magyar formációra adná le voksát,
- d) a fenti három eshetőség olyan kombinációja valósulna meg, ami 40-60 ezer szavazatot generál.
Infogram grafikát az AKO ügynökség készítette a Hospodárske Noviny részére
