2015-ben látott napvilágot a Tatai Patrióta magazin, mely Tatán, a közéleti, önkormányzati, irodalmi, kulturális, vallási, történelmi, sport és gasztronómiai témában közli értékeit az olvasóval.
A negyedévente megjelenő színes magazin értékeket közvetít a város életéről, tataiakról, hagyományőrző rendezvényekről, értékmegőrzésről, értékteremtésről.
„A tataiak patrióták, hiszen minden érdekli őket: a város történelme, és persze napjaink története is. Nem egyszerűen csak lakni szeretünk városunkban, hanem múltjának közös feltárói is vagyunk, akár szakmánk, hivatásunk, szolgálatunk része ez, vagy csak egyszerűen szeretetünk okán” – írja Michl József polgármester, a magazin megálmodója és kiadásának megvalósítója.
A 2019/2. számban megjelent Osgyáni Zsuzsanna, a Tata Polgármesteri Hivatal külkapcsolatokért felelős referensének írása, amely a Humán szolgáltatások fejlesztése Magyary Zoltán minta-járásában tárgyú, EFOP-1.5.2-16-2017-00043 azonosító számú projekt keretében látott napvilágot.
A 2019/2. számban a „SZŐGYÉN – Tata első határon túli magyar települése” című cikk I. része olvasható.
(Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A szerző bemutatja az 1990-es évek végére visszanyúló kezdetet, azt a találkozást, mely Tatán történt, ahol jelen volt a város valamennyi akkori testvértelepülése, köztük, a németországi Gerlingen. A szerző így emlékszik vissza: „Fiatal német kolléganőm mosolyogva figyelte, ahogy a szálloda halljában elbeszélgettem Nágel Dezsővel, Szőgyén polgármesterével. Utána félrevont, és nekem szegezte a kérdést: – Ti tulajdonképpen milyen nyelven beszéltek a svodíni polgármesterrel? – Magyarul – válaszoltam – mert ők is magyarok, csak Szlovákiában élnek.
Történelmi Magyarország, első világháború, Trianon, második világháború – gyorsan tisztáztuk a kérdést, mert sietnünk kellett. Hány keserves évtizeden, mennyi szenvedésen, fájdalmon és megalázottságon siklottunk át mi ketten, néhány perc alatt, miközben körülöttünk vidáman nyüzsgött Európa…”
A bevezető után az olvasó megismeri Szőgyén történelmét, mely a régészeti kutatások során feltárt leletek alapján a kőkorszakig, és az i.e. 4. évezredig nyúlik vissza. Részletesen bemutatja a Felvidék és a község történelmét, egészen a II. világháborút követő, csehszlovákiai magyarokat érintő hontalanság éveiig bezáróan. A Felvidékről történt kitelepítések következtében 135 család kényszerült Szőgyénből a Duna túlsó partjára, közülük néhány család Tatán lelt új otthonra. Innen ered a két település kapcsolata.
A 2019/3. számban a „SZŐGYÉN – Tata első határon túli magyar települése II. rész ” című cikkben az olvasó megismerkedik azzal a „múltba nyúló találkozóval, mely utat nyitott a jövőnek.”
Az érdeklődő olvashat az egymásratalálás megannyi formájáról, a barátság építéséről, az elmúlt évek alatt történt rendezvényekről, a tanintézmények kapcsolatáról, a kulturális és sporteseményekről, a nemzeti és a keresztény kultúrát erősítő ünnepekről, a Tatán és a Szőgyénben történt találkozásokról, a nemzeti összetartozás megjelenítésének tárgyi és szellemi értékeiről.
„Tata Város Önkormányzata a maga lehetőségeinek keretében, a maga sajátos eszközeivel, a nemzet megmaradásáért felelősséget érző tataiakat képviselve, igyekszik segíteni, támogatni a határon túl élő magyarokat nemzeti identitásuk megtartásában. Erre példa mindaz, ami a Tata – Szőgyén testvértelepülési kapcsolat keretei között történik” – fejezi be írását a szerző, Osgyáni Zsuzsanna.
