A kormányfőnek egyelőre nem sikerült megfelelően azonosulnia a funkciójával. A lakosság bizalma Zuzana Čaputová államfő iránt viszont folyamatosan erősödik, mondta el a SITA hírügynökség számára Gabriel Eštok politológus, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Filozófiai Karának professzora annak a nemrég megvalósult közvélemény-kutatásnak a kapcsán, mely a lakosságnak az egyes politikusok iránti bizalmát vizsgálta.
A felmérést a Markíza televízió megbízásából a Focus ügynökség végezte az augusztus 26-tól szeptember 2-ig tartó időszakban 1022 személy bevonásával. Čaputovát a megkérdezettek 66 százaléka tartotta szavahihetőnek, ezzel szemben a Matovič iránti bizalom az áprilisi felméréshez képest 16 százalékkal, 32 százalékra esett vissza.
A politológus ezzel összefüggésben elmondta, hogy az egyes politikusokba vetett bizalom mértéke a funkciótól is függ, amelyet betölt. „A köztársasági elnöki funkció inkább reprezentatív jellegű. Az ő jogkörei az emberekben nem váltanak ki negatív érzelmeket. Az államfőnek nincs közvetlen és egyértelmű ellenzéke, ezért többnyire nem vonják be a politikai csatározásokba sem“ – magyarázta.
A jelenlegi szlovák államfőről olyan kép alakult ki a társadalomban, hogy igyekszik összefogni az erősen megosztott politikai spektrumot és megteremteni a konszenzus feltételeit. „Amennyiben lényegesen nem változik meg a hozzáállása és valami rendkívüli esemény nem történik, minden bizonnyal sikerül megőriznie az emberek bizalmát“ – véli Eštok.
Ami Igor Matovič kormányfőt illeti, esetében már bizalomvesztés tapasztalható. A politológus szerint ez egyrészt funkciójának jellegéből adódik.
„A kormányfő a „kormány arca“, ebből következően pedig az ellenzék fő célpontja. A kormányon lévő pártok és politikusok iránti bizalom általában csökkenő tendenciát mutat, bár ez nem feltétlenül törvényszerű“ – állapította meg Eštok.
A másik tényező pedig a funkció ellátásának módja. „Úgy tűnik, hogy Matovič a végrehajtó hatalom fejeként még nem volt képes megfelelően azonosulni a funkciójával. Az áprilistól szeptemberig történt 16 százalékos bizalomvesztés inkább a közvélemény kiábrándultságának, a kormány politikájában való csalódásának a jele, melyet Matovič személyesít meg“ – világított rá. Ennek egyik okát a kormányfő kommunikációjában látja.
„Ugyancsak nem váltak a javára az utóbbi időben napvilágra került ügyek sem, mint a plágiumbotrány, a járási hivatalok vezető posztjainak betöltése, ami ellentétes volt azzal a móddal, amit a választások előtt ígértek, illetve a jogi szolgáltatások ügye az OľaNO által vezetett hivatalokban“ – sorolta a politológus. Mindehhez jön még az is, hogy az emberek belefáradtak a koronavírus-járványba, „az annak visszaszorítására tett intézkedések egyes emberekben negatív reakciókat váltanak ki, ellentétben a járvány első hullámával, mely még egységbe kovácsolta a társadalmat“.
A felmérés eredménye alapján megbízhatóság tekintetében megelőzte a kormányfőt Peter Pellegrini, a Hlas – sociálna demokracia párt vezetője (51%), Boris Kollár, a parlament elnöke (35 %) és Richard Sulík, az SaS elnöke (34%) is.
Eštok rámutatott arra is, hogy Sulík az egyedüli kormányon lévő politikus, aki iránt változatlan maradt a bizalom mértéke. „Ez feltehetően összefügg azzal, hogy képes meggyőzni az embereket arról, hogy beváltja az ígéreteit, akár a kormányfővel való konfliktusok árán is“ – jegyezte meg.
Sulík szerinte a kommunikációja során a lakosság egy pontosan meghatározott csoportjára összpontosít és el tudja hitetni, hogy a kormányban is képes kitartani az elképzelései mellett. „Ráadásul az ő személyéhez az utóbbi időben nem kapcsolódtak jelentősebb problémás ügyek“ – állapította meg Eštok.
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
