Pár évvel ezelőtt két fiatal hölgy elindította a vakermore.hu honlapot, amely a Felvidék bizonyos részein is beszélt romungró cigány nyelvjárást kutatja és mutatja be.
A Felvidék.ma kérdéseire a felvidéki születésű Bodnár Zsuzsanna, romológus-kulturológus, a honlap egyik megalapítója válaszolt.
Hogyan találtak rá erre a nyelvjárásra?
Először is ezt a cigányt nyelvjárást beszélik a leghosszabb ideje Magyarországon és Szlovákia magyarlakta területein, erre utal a magyar cigány (romungró) elnevezés is. De jogos a kérdés, hogy hogyan is „találtunk rá”, mivel ennek ellenére ez a nyelvjárás szinte láthatatlan mindkét országban. Magyarországon azért, mert a cigány nyelv standard változata az oláh cigány nyelvjáráson, annak is a lovári alcsoportján alapszik, Szlovákiában pedig a Kelet-Szlovákiában beszélt szlovák cigány nyelvjárás lett a standard változat. A másik oka pedig az, hogy a magyar cigányok túlnyomó többsége már nem beszél cigányul.
De hogy a kérdésre válaszoljak: a prágai Károly Egyetemen végeztem romológia-kulturológia szakon, így adta magát az ötlet, hogy ha már magyar az anyanyelvem, ezt a cigány nyelvjárást kutassam.
Egy évig egy magyar cigány családnál laktam, kutattam és tanultam meg cigányul, majd hónapokig jártam a falvakat egy cigány nyelvjárási kutatás keretén belül Szlovákiában és Magyarországon.
Egy ilyen út során ismertem meg Oláh Lídiát Nógrádszakálban, becenevén Sunit, aki anyanyelvi szinten beszéli ezt a nyelvjárást. Csak évekkel később jött az ötlet, hogy csináljunk egy weboldalt, amely ezt a nyelvjárást népszerűsíti.
Mik a jellemzői ennek a nyelvjárásnak?
Induljunk ki abból, hogy a nyelvészek szerint a ma beszélt cigány nyelvjárások többé-kevésbé egységesek voltak a 14. századig, amikor is a cigányok a Bizánci Birodalomban éltek. A nyelvjárási különbségek egyrészt abból adódnak, hogy a különböző csoportok elszakadtak egymástól a Balkánról való kivándorlás után és az általuk beszélt cigány nyelv más irányba fejlődött, másrészt pedig abból, hogy milyen más nyelvek voltak hatással a cigány nyelvre. A magyar cigány esetében ez a szerbhorvát és – nem meglepő módon – a magyar nyelv. Ez a két nyelv nemcsak a magyar cigány szókincsére volt nagy hatással, hanem a nyelvtanára is.
Honnan származik a weboldal elindításának ötlete?
Tizenvalahány éve foglalkozom ezzel a cigány nyelvjárással és szerettem volna, ha nem csak néhány nyelvész olvasgatja az írásaimat, de a tudást, amit az évek alatt felhalmoztam, meg akartam osztani másokkal is. Ez volt az én személyes indíttatásom. A weboldal viszont csak annak köszönhető, hogy Suni csatlakozott hozzám és nagyon sok ötletet adott arra, hogy mivel töltsük meg a weboldalt és a hozzá tartozó Facebook-oldalt.
Kiknek szól az oldal?
Mindenkinek, kortól, nemtől, nemzetiségtől függetlenül, akit érdekel a cigány nyelv.
Milyen volt a fogadtatása?
Meglepően pozitív. Kicsit tartottam a támadásoktól, mert a weboldalon vegyesen használjuk a cigány és roma szavakat – ennek van magyarázata, csak azt most hosszú lenne itt kifejteni –, de ilyen „panasz“ még nem érkezett. Nagyon sok támogató üzenetet kaptunk és ami különösen meglepett, hogy a Facebook-oldalunknak már több mint ezer követője van, pedig a nyelvjárási sajátosságok, szavak eredete vagy a cigány szakirodalom nem éppen a legközkedveltebb témák közé tartozik.
Látom, hogy a honlapon leckék is találhatóak, milyen céllal került fel a szótár és a nyelvlecke?
Sokan írtak nekünk, akik gyerekkorukban valamennyire megtanultak cigányul, de ma már nem tudják gyakorolni, mert elköltöztek máshová, ahol nem beszélik ezt a nyelvjárást, vagy mert nyelvcsere zajlik az adott településen és a helybeliek a magyart részesítik előnyben. A nyelvleckéket nekik készítettük, hogy fel tudják frissíteni a tudásukat. A szótárt viszont bárki használhatja, amelynek segítségével játékosan elsajátíthatja a magyar cigány alapszókincsét.
Miért tartják fontosnak e nyelvjárás felkutatását és megismertetését?
Minden nyelv(járás) érték és ha már megőrizni nem tudjuk – mert ehhez két ember kevés –, legalább megörökítjük az utókornak. A nyelvek kihalása különben egy globális trend. Az évszázad végére a világ közel 6000-7000 nyelvének legkevesebb a fele ki fog halni és ez alól, ahogy most áll a helyzet, ez a nyelvjárás sem kivétel. Szinte az összes településen, ahol ezt a nyelvjárást beszélik, a legfiatalabb generáció már nem beszél cigányul. Sok olyan településen is voltam, ahol már csak egy-két idős ember beszéli.
A nyelvcserét pedig szinte lehetetlen visszafordítani, ha már a nyelvátadás folyamata megszakadt. Magyarán: azok a gyerekek, akik már csak magyarul beszélnek, nem fogják a saját gyerekeiket cigányul megtanítani, így ezeken a településeken 50-70 év múlva már nem fogunk senkit sem találni, aki beszélne cigányul.
Milyen terveik vannak?
Szeretnénk fokozatosan bővíteni az oldalt, főleg a kisokost, a nyelvleckéket és a szótárt, továbbá szeretnénk még egy interaktív térképet elhelyezni az oldalon, ahol hangfelvételek lennének a magyar cigány különböző helyi változataiból. Annak pedig örülnénk, ha a weboldal vagy a Facebook-oldal által egymásra találnának mindazok, akik tanítani vagy tanulni szeretnének cigányul, vagy csak tenni szeretnének valamit az ügy érdekében.
