Nemrégen szóltunk arról a jelenségről, hogy az út menti szemét egyre több település határában jelent komoly gondot. Ugyanakkor szólnunk kell a jó példákról is. Van a fiataloknak egy elkötelezett csoportja a párkányi és komáromi régióban, akik azért dolgoznak, hogy Szlovákia déli része fenntarthatóbb, környezettudatosabb és ezzel egyidejűleg hulladékmentesebb legyen.
A Fenntarthatóbb Felvidékért civil szervezet alapítója Pék Pál, aki a környezetvédelmet a hulladék csökkentésének fontosságában látja a vállalkozások, az önkormányzatok és a háztartások szintjén is. A vele folytatott beszélgetésünkben a civil szervezetet mutatjuk be. Elsőként a csapat tagjairól kérdeztem.
„Alapítóként a csapat elnöke vagyok. Jelenleg a Selye János Egyetem harmadéves hallgatójaként közgazdaságtan és menedzsment szakra járok. Emellett pedig környezetirányítási belső auditori képesítésem is van. Innen ered a környezetvédelem iránti elkötelezettségem. Ezenkívül a Fashion Revolution Hungary csapatának tagjaként – mely szervezet több mint 100 országban van jelen – nemzetközileg egységes célok mentén a textilipar reformjának érdekében fejtünk ki tevékenységet.
A csapat tagja Gál Várady Tamara, aki a környezettudatos készségek fejlesztésével foglalkozik és tapasztalatait a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetségben végzett több éves tevékenysége során a szervezetfejlesztés területén mint Kárpát-medencei koordinátor szerezte.
Önkéntesünk és segítőnk Ráczkó Vivien, a Konstantin Filozófus Egyetem hallgatója. Fontosnak tartja a fenntarthatóságot, mivel nemcsak a mi, hanem az utánunk következő generációk sorsa függ azoktól a döntésektől, melyeket most hozunk meg.
Külső szakmai segítőnk Szegi Aranka, a KompAkt Slovakia szervezet vezetője, a komáromi 480.sk hulladékmegelőzési program megálmodója és szakmai vezetője. Három éve folyamatosan foglalkozik a fiatalok oktatásával, ami a környezettudatosság területét érinti.
Pék Pál
Megemlíteném még a külföldi együttműködésünket a Nemzeti Divat Liga Magyarország Egyesülettel. Ők kiemelten foglalkoznak a divatipar negatív környezeti hatásaival és hosszabb ideje közösen keressük az iparágban megvalósítható megoldásokat. Ékes példa, hogy 2020. szeptember 24-én az ITM-hez eljuttattuk egy nemzeti körforgásos textilgazdálkodási inkubációs program létrehozására vonatkozó javaslatunkat. Sajnos a vírushelyzetre való hivatkozással támogatást még nem kaptunk, de kiemelték a javaslatunk innovatív jellegét” – közölte Pék Pál.
Milyen célokat tűztek maguk elé?
Szervezetünk a jövőt abban látja és igyekszik a többi környezetvédelmi szervezetnek is ezt az irányt mutatni, hogy olyan gyakorlati megoldásokat fejlesszen, és később kínáljon az önkormányzatok, vállalkozások és lakosság számára, amelyek lényegesen megkönnyítik a környezettudatos életmódhoz való közelítést, és természetesen ennek kivitelezését. Meggyőződésünk, hogy
nem elég a környezetvédelemről beszélni, immár olyan mértékű változásra van szükség, ami csökkenti a vállalatok ökológiai lábnyomát, és az önkormányzatok hulladékgazdálkodását teljes mértékben átformálja.
Milyen terveik vannak erre az évre?
Tudjuk, hogy a koronavírus-járvány komoly kihívások elé állítja a vállalkozásokat, ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy fontos szem előtt tartani és racionalizálni a cégek hulladékgazdálkodását. Ezért a vállalkozók számára támogatói csomagokat hoztunk létre, így az általunk biztosított szakmai tanácsokkal és ajánlásokkal segíteni tudjuk a vállalkozásaik hulladékgazdálkodási kötelezettségeinek teljesítését. Környezetvédelmi szempontból pedig a legfontosabb eredmény, hogy a termelési folyamat során keletkezett hulladék mennyiségét is sikeresen tudják csökkenteni.
A vállalkozók számára támogatói csomagokat hoznak létre. Milyen konkrét példát emelne ki?
Az éttermek 2021 júliusától nem használhatják az egyszer használatos műanyag tárolókat, evőeszközöket. Ezért számukra alternatív megoldásokkal és konkrét fenntartható javaslatokkal készülünk arra vonatkozóan, hogyan iktassák ki a mindennapi működésükből ezeket az eszközöket úgy, hogy az költséghatékony is legyen. Gyakorlatiasnak találtam, hogy a szakdolgozatomban az idei egyik célunkkal foglalkozzak, ugyanis nincs pontos adat a déli régióban arról, hogy mekkora a gasztro szegmens által kibocsátott műanyagok mennyisége, azaz nem tudni, hogy a kommunális hulladék hány százalékát képezik ezek az eszközök. Mivel szakdolgozatom témája: Környezetközpontú menedzsment a hulladékgazdálkodás irányításában településeken és városokban, ezért ez az adat a gyakorlatban és elméletben is nagyon hasznos információként fog szolgálni az idei munkánk során. A felméréshez a következő linken lehet csatlakozni.
Kidolgozott szakmai ajánlásaitok vannak az önkormányzatok hulladékgazdálkodására vonatkozóan is?
Több önkormányzattal is folynak megbeszéléseink, bemutatkozó találkozóink. Fontos megemlíteni, hogy ezen a területen
rendszerszintű változásokra van szükség.
Társulásunk olyan szolgáltatást nyújt, ami magába foglalja az adminisztratív, operatív és stratégiai tervezést és szakmai ellenőrzésünk mellett az eredmény egy bizonyos idő után jól láthatóvá válik az adott településen. Ugyanakkor szolgáltatásainknak köszönhetően az önkormányzatok éves költségei is jelentősen csökkenthetők. Másik szolgáltatásunk a lakosság környezettudatos készségeinek fejlesztése, kommunikációs stratégia alapján.
A háztartások tekintetében feltételezem a szelektív hulladékgyűjtést hangsúlyozzák…
Tapasztalataink alapján a lakosság sajnos nem szívesen szelektál, és ez nagy problémát jelent a rendszerre nézve. A szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás mértéke alacsony, és ez a hulladékgazdálkodási rendszer válságának alapját jelenti.
Véleményünk szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a lakosság nem rendelkezik elég információval arról, hogy miért fontos a szelektálás, hova vezet, ha nem szelektálnak, és ez milyen hatással lehet az életük színvonalára. A környezettudatosság fejlesztése érdekében workshoppkat szervezünk – Hulladékcsökkentés az otthonában címmel.
Hogyan fogalmazza meg a küldetésüket?
A környezettudatosság egy döntés. Azért, hogy megvalósuljon, közösen kell tennünk, csökkentenünk kell a régiónk ökológiai lábnyomát, hogy fenntarthatóbb legyen a Felvidék.
(A szerkesztő megjegyzése: Portálunkon hamarosan olvashatják Pék Pál környezetvédelemmel, hulladékgazdálkodással kapcsolatos írásait.)
