![fm15-1](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/01/fm15-1.jpg)
Tizenöt évvel ezelőtt, 2006. január 24-én jelent meg először az olvasók előtt a Felvidék.ma hírportál, amelynek szerkesztősége azzal a kéréssel fordult hozzám, tekintsek vissza az elmúlt időszakra.
A Felvidék.ma hírportál megalakulásának a gyökerei az Együttélés politikai mozgalom (1990–1998) működéséhez nyúlnak vissza,
pontosabban az ott folytatott szellemi műhelymunkához. A mozgalom elnöke Duray Miklós volt, és az ügyintézés „motorja” (irodavezető, sajtótitkár, kampányfőnök) pedig Pogány Erzsébet. Számos további nagyszerű munkatárs mellett én informatikusként vehettem ki ebből a részemet. Nem volt nehéz dolgom, hiszen a mozgalom – amellett, hogy a közéleti események fontos szereplője volt – az új műszaki vívmányokra is éberen figyelt. A szlovákiai pártok közül az Együttélésnek volt elsőként honlapja a világhálón, ez akkor még olyan hírnek számított, hogy azt a szlovák nyelvű napi sajtó is közölte. Később, amikor már különböző munkahelyeken dolgoztunk, szintén rendszeresen összefutottunk egy-egy ötlet kapcsán, de azért is, hogy beszélgessünk. Egy ilyen alkalomkor szólt 2005 végén Pogány Erzsébet (immár a Szövetség a Közös Célokért társulás igazgatójaként), hogy hozzunk létre egy hírportált.
Ez lett a Felvidék.ma, az első szlovákiai magyar hírportálként.
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/01/fm15-3.jpg)
Az elsőség nem volt célunk, attól függetlenül megalakult volna, hogy hányadik a sorban. A Felvidék.ma ugyanis ma is egyedülálló színfolt a szlovákiai magyar médiapalettán. Nincsenek bulvárhírek, reklámok, külföldi sztárok sztorijai, a felvidéki magyarsággal és a nemzeti összetartozásunkkal kapcsolatos dolgokról szól. Lájkvadászat helyett az értékmentés jegyében. Egyedülálló abban is, hogy csak
nálunk hiányzik a doménnévből a trianoni diktátumra is emlékeztető „sk”, helyette a frissességre és a magyarságunkra sokkal inkább utaló „ma”-val végződik a hírportál neve.
Ez egyébként nem a mi „találmányunk”, erdélyi barátainktól vettük az ötletet. Éveken át külső anyagi források nélkül működött a portál, ebben is különböztünk a többiektől.
A híreket induláskor a Szövetség munkatársai küldték – több mint 10 regionális irodából. Napról napra ismertebbé vált a Felvidék.ma. Az indulásra való visszatekintéskor érdemes tudatosítanunk, hogy akkor fontos szempont volt, hogy az oldal feleslegesen ne terhelje meg a felhasználót adatokkal. Az internetre akkor még telefonvonalon keresztül csatlakozott a nagy többség, és ez alaposan megnövelhette egy-egy „netfüggő” telefonszámláját.
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/01/fm15-2.jpg)
Négy évig voltam a Felvidék.ma vezető szerkesztője, majd 2010-ben az ország egyik legkiválóbb újságírója, N. Gyurkovits Róza lett a főszerkesztő. Tulajdonképpen ekkor váltunk profikká – szakmai téren is, ideje volt műszaki szinten ugyancsak feljebb lépni. Ez Tóth Tibor kiváló informatikus segítségével sikerült. Az új arculaton kárpátaljai barátainknak is megakadt a szeme, így Pogány Erzsébet szólt Tibornak, hogy segítsen ott is. Úgy tudom, a Kárpátalja.ma azóta is zavartalanul működik. Később rendszergazdaként került vissza hozzám az oldal, amivel gyakorlatilag nincs sok gondom, mert a munka érdemi részét már az időközben felnőtt fiaimra hagyom. Róza két évig vezette a szerkesztőséget, őt Homoly Erzsébet követte, aki több mint négy évig végezte kitűnően ezt a feladatot. 2016-ban volt az új vérfrissítés, sőt duplán, előbb Langschadl Mátyás, majd fél évvel később Szűcs Dániel lett a vezető szerkesztő.
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/01/fm15-4.jpg)
Milyen körülmények között működik a Felvidék.ma? Megedződtünk, rögtön az elején. Hírportálunk megalakulásakor Magyarországon az az ember kormányzott, aki a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a „nem” szavazatok mellett kampányolt. Itthon sem volt rózsás a helyzet, az MKP első elnöke azon fáradozott, hogy félreállítsa a párt csúcsvezetéséből azt a Duray Miklóst, akinek kezdeményező szerepe volt a Felvidék.ma hírportált megjelentető Szövetség a Közös Célokért megalakulásában. E két személy nevét – ne legyünk ünneprontók – hadd ne írjam le…
Duray tulajdonképpen 2002 és 2007 között ismét átélhette a „kettős elnyomásban” élő szerepét,
csak most nem az iskoláink védelme miatt támadták, hanem pl. annak okán, hogy miként merészelt beszédet mondani az Orbán Viktor vezette magyarországi polgári erők nagygyűlésén…?
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/01/fm15-5.jpg)
Duray Miklóst 2011-ben a Szövetség a Közös Célokért elnökévé választották, ma a Felvidék.ma hírportál kiadója ott szerepel Magyarország kormánya nemzetstratégiai szempontból kiemelt jelentőségű intézményei között, számos méltatás és elismerés kísérte a 15 éves tevékenységet, mégsem ünnepelhetünk önfeledten. Számon tartani is nehéz volna, hány és hányféle kísérlet történt e másfél évtized alatt az ún. „bedarálásunkra”, fogyunk, fogy a nemzetünk, és májusban három éve lesz annak, hogy ez a fogyatkozás annak a személynek, Pogány Erzsébetnek az elvesztésével is járt, aki a Felvidék.ma lelke volt. Akkor sokan azt jósolták, ezzel a Felvidék.ma hírportálnak is vége.
Az azóta eltelt csaknem ezer nap történései azonban arról tanúskodnak, hogy a lélek halhatatlan!
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/01/fm15-7.jpg)
Nos, jelentjük, itt vagyunk, s hogy itt vagyunk, azt köszönhetjük azoknak a sziklaszilárd szellemi alapoknak, melyeket Duray Miklós rakott le, a lehetetlent nem ismerő élni akarásnak, amit Pogány Erzsébettől kaptunk örökül – és az elmúlt másfél évtizedben velünk dolgozó több tucat kollégának: szerkesztőknek, szerzőknek, fotósoknak, technikusoknak egyaránt.
És ami a legfontosabb:
köszönjük olvasóink kitartó figyelmét, hűségét, észrevételeiken keresztül aktív részvételét hírportálunk alakításában. Igyekszünk az előttünk álló – reményeink szerint – 15 évben is megszolgálni e bizalmat.