(Fotó: Gecse Attila)

Február huszonharmadika akár be is kerülhet a város aranykönyvébe. Ünnepélyes keretek között aláírták ugyanis a szerződést a leendő ipari parkról, s elfogadták a város 2021-es költségvetését is. Előbbiből csak akkor lesz valami, ha lesz kereslet is a park iránt, a költségvetés viszont több zavaros döntést is tartalmaz, így havilappá degradálták a hat éve kétheti lappá lefokozott Gömöri Hírlapot, csak arról feledkeztek el, hogy a lap alapító okirata szerint erről külön kellett volna tárgyalniuk, s egy ilyen határozat elfogadásához 3/5-ös döntésre lett volna szükség.

Az ipari park egy lehetőség

A városi képviselő-testület idei első ülésére új helyszínen, a Csillagházban került sor, amely kicsinek bizonyult erre az alkalomra,  s voltak újságírók, akik csak a házelnök távozása után jutottak be a terembe.

Az ülésnek exkluzív vendégei is voltak, ugyanis részt vett rajta Boris Kollár házelnök (Sme rodina) és Richard Sulík (SaS) miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter is.

Boris Kollár helikopterrel egyenesen az elnöki palotából érkezett, ahol a három fő állami méltóság a vírushelyzetről egyeztetett. Rimaszombati látogatásuk elsődleges célja a városban létesítendő állami ipari parkról rendelkező szerződés aláírása volt.

Az ipari park létesítése hónapok óta borzolja a rimaszombatiak kedélyeit, ugyanis annak elintézését mind a polgármester, Šimko József, mind a helyi testületben többséget alkotó Merjünk Gyorsítani Klub a saját érdemeként tüntette fel. Sulík azzal igyekezett lecsillapítani a kedélyeket, hogy mind a polgármesternek, mind a képviselő-testületnek köszönetet mondott,

ugyanakkor óvott attól, hogy túlzott optimizmus uralkodjon el a rimaszombatiakon, az ipari park létrehozása ugyanis csak egy lehetőség, de ha nem lesz elegendő érdeklődő a park iránt, akkor a területet az állam visszaadja a városnak.

Az ülésen Šimko József fogadta a vendégeket, s hosszas expozéjában részletesen ismertette a város és a régió helyzetét, nem hallgatva el, hogy az egykor virágzó Gömörben a rendszerváltás óta szinte minden leépült, gyárak egész sora szűnt meg.

Boris Kollár házelnök  fontosnak tartotta beszédében kiemelni, hogy ennek a kormánynak minden szlovákiai régió egyformán fontos, de ő is figyelmeztetett arra, hogy az ipari park kiépítése csak az első lépés, a SARIO feladata lesz, hogy azt megtöltse befektetőkkel. Ugyanerre figyelmeztetett Richard Sulík gazdasági miniszter is, aki hangsúlyozta, hogy az ország szempontjából létfontosságú, hogy nemcsak Pozsonyban vagy Nyitrán, de Rimaszombatban is boldoguljanak az emberek.

Sulík szerint ez az ország nem felkészült arra, hogy az emberek vándoroljanak a munka után, azt helyben kell megteremteni.

A rimaszombati projekt prioritást kap majd, s a park kiépítését már jövőre elkezdik, s ha minden a tervek szerint alakul, akkor már 2023-ban fogadhatja az első befektetőket. Elmondta azt is, miszerint jelenleg öt leendő befektetővel tárgyalnak. Miután a képviselők egyhangúlag megszavazták, hogy az ipari park céljára kijelölt telket 296 522 € 45 centért eladják az államnak, Boris Kollár, Richard Sulík és Šimko József írta alá a szerződést. Sulík hangsúlyozta, hogy amennyiben mégsem kezdi meg működését a park, visszaadják a területet a városnak.

Újfent terítéken a városi lapok megszüntetése

A vendégek és Šimko József távozása után került sor a februári ülés folytatására, amelynek legfontosabb pontja a 2021-es költségvetés elfogadása volt. Ez immár másodszor került a testület elé, decemberben ugyanis a polgármester és a képviselők képtelenek voltak megegyezésre jutni, s végül a költségvetést beterjesztő Rigó László alpolgármester visszavonta a tervezetet.

Miroslav Bielak, a városi hivatal pénzügyi osztályának a vezetője két fontosabb módosítást eszközölt az eredeti javaslaton, bekerült ugyanis az ipari parkhoz biztosított telekért kapott 296 ezer €, viszont elmondta azt is, hogy a részes adóból valószínűleg 150 ezer euróval kevesebb jut a városnak az előzetesen tervezettnél. A Merjünk Gyorsítani Klub képviselői újfent előterjesztették a decemberi módosító javaslataikat, így jóval kevesebb bevétellel számolnak a városi erdők kitermeléséből (250 ezer € helyett csak 70 ezer euróval), de a legnagyobb vitát ezúttal is a városi lapok és a Turisztikai Információs Központ jövőjével kapcsolatos diametrális eltérések váltották ki.

A Merjünk Gyorsítani Klub a városi lapokat szerette volna megszüntetni, a Turisztikai Információs Központot pedig áthelyezni a Városi Galériába, így a Városi Művelődési Központ fennhatósága alá.

A klubbal többnyire együtt szavazó két MKP-s képviselő nem értett egyet a tervezettel, Juhász Péter ugyan hangsúlyozta, hogy ő maga is elégedetlen a lapok színvonalával, de ugyanakkor hozzátette azt is,  amennyiben megszüntetik, akkor a gömöri magyarság gyakorlatilag nyomtatott magyar sajtó nélkül marad.

Hosszas egyezkedés után a Merjünk Gyorsítani Klub azzal a javaslattal állt elő, hogy a 2015 óta már csak kéthetenként megjelenő lapokat már csak havilapként adják ki, s az eddigi kilencezer példány helyett (minden háztartásba ingyen jutott el) már csak háromezer példányban.

Az így módosított költségvetést 12 szavazattal fogadták el, a magyar képviselők közül Juhász Péter megszavazta azt, Rigó László és Cziprusz Zoltán tartózkodott. Utóbbi érdeklődésünkre kifejtette, hogy semmiképpen sem tudott egyetérteni a lapok megszüntetésével, de a kompromisszumos javaslattal sem.

Cziprusz már az ülésen hangsúlyozta, hogy lassan teljesen egyoldalúvá válik a városi médiapiac, a Merjünk Gyorsítani Klubhoz és a hozzá szorosan kötődő Naša Sobota társaság birtokába került szinte minden helyi érdekeltségű média.

Cziprusz nem értett egyet a Turisztikai Információs Központ áthelyezésével és a helyi kultúrára szánt összeg megfelezésével sem.

Megkérdeztük a döntésről Martin Ambrózt, a Gemerské zvesti szerkesztőjét is, aki szerint a határozat érvénytelen ebben a formában, ugyanis a Merjünk Gyorsítani Klub által tavaly beterjesztett s elfogadott alapító okirat szerint a lapok megszüntetéséről vagy formai átalakításáról csak külön határozatban lehet dönteni, s mindenféle módosításhoz 3/5-ös többség kell. Kérdéses az is, hogy Šimko József ellátja-e kézjegyével a határozatot, mivel decemberben kijelentette, hogy egy ennyire, ráadásul alapjaiban átalakított költségvetést nem hajlandó aláírni.

A késő esti órába nyúlt ülést március másodikán, immár a kultúrházban folytatják.

(Juhász Dósa János/Felvidék.ma)