El tudjuk képzelni egy napunkat úgy, hogy nem nyitjuk meg a Facebookot? Inkább sms-t írunk, vagy már csak az internetes csetprogramokon keresztül kommunikálunk. Talán nincs is a Felvidéken olyan fiatal, aki már alapiskolás korától ne használná például a Facebook Messengert, az Instagramot, de a fiatalok jelentős része a TikTokon és a Snapchaten kívül bizonyára ismeri a Vibert és a WhatsAppot is. De például a WhatsApp és a Viber szinte minden harmadik felnőtt mobiltelefonján is megtalálható.
De vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogyan használjuk ezeket az alkalmazásokat biztonságosan? Ha például valaki egy új önjáró robotporszívót vesz, elolvassa a használati utasításokat, megnézi, hogyan kell kezelni a szerkezetet, milyen veszélyeket rejt magában a „kis munkagép” használata. De hányan teszik meg ugyanezt, amikor egy kattintással letöltik a Vibert, a Snapchatet vagy bármelyik, általuk addig nem ismert alkalmazást? S talán mi, felnőttek, könnyebben feldolgozzuk, ha átvernek minket, vagy ha olyan adatokhoz fér hozzá az applikáció, melyeket nem akarunk megadni. De mit csináljon a sokszor csak 10–14 éves gyerekünk, ha mit sem sejtve csatlakozik az adott platformokhoz? S tud-e segíteni a szülő, ha a gyerkőc hozzá fordul?
Közösségimédia-kisokos szülőknek
A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszéke és a Digitális Jólét Program Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája egy olyan közös kiadványt készített a feljebb már említett üzenetküldő és közösségimédia-platformokról, amely a szülők számára tájékoztatást ad a különböző felületekről, bemutatja az alkalmazásokat, azok biztonsági tényezőit, valamint felhívja a figyelmet a kockázatokra is.
Pelle Veronika, a Médiatudatosság kurzus oktatója/Fotó: Metzler Viktória
„Örömmel fogadtuk a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia megkeresését az együttműködésre, hogy készítsünk olyan informatív tájékoztatókat az egyes közösségimédia-platformokról, amelyek segítik a szülőket abban, hogy jobban ismerjék azokat az online színtereket, amelyeken gyermekeik szabadidejük legnagyobb részét töltik. Ennek érdekében egyetemistáink – amellett, hogy aktív felhasználói ezeknek az oldalaknak és alkalmazásoknak, így tehát jól ismerik azokat –, áttanulmányozták azok felhasználási feltételeit és adatvédelmi szabályzatait, illetve célirányosan tesztelték is ezeket a platformokat. Tapasztalataikat pedig egységes szempontok alapján foglalták össze, kitérve a platformok lényegi jellemzőire, a korhatár-besorolásra, a lehetőségekre, a kockázatokra és a legfontosabb biztonsági beállításokra is” – avat be bennünket a kurzus felvidéki származású tanára, Pelle Veronika.
A kisokosban összesen 21 ilyen közösségimédia-platformhoz, csetalkalmazáshoz, online játékhoz készült anyag abból a célból, hogy felhívja a figyelmet a fiatalok biztonságos internethasználatára, illetve, hogy előremozdítsa azt.
„A közös munka a Médiatudatosság kurzusunk keretein belül valósult meg, amelyen hallgatóinkkal a tudatos, bölcs, felelős médiahasználat mibenlétét járjuk körül. Arról tanulunk, hogyan használják úgy a médiát, hogy kamatoztassák annak előnyeit és lehetőségeit, ugyanakkor viszont felismerjék az online színtér kockázatait is, és képesek legyenek elkerülni az ott rájuk leselkedő csapdahelyzeteket”– tette hozzá.
A kiadvány elsősorban a szülők számára készült, az előkészítésében pedig az egyetem kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatói vettek részt, akik maguk is aktívan használják ezeket a felületeket.
„Nagyon fontos számomra, hogy az órákon tanult ismeretek által a fiataloknak ne csak a szakmai felkészültsége és a tudása bővüljön, és ne is csak kritikus gondolkodásuk és digitális készségeik fejlődjenek, hanem sikerüljön felébreszteni bennük a szűkebb és tágabb közösségeik segítése, a társadalmi felelősségvállalás igényét is. A tudatos médiahasználat készségcsokra olyan terület, ahol tudásukkal, digitális vértezetükkel nemcsak saját médiahasználatukat tehetik biztonságosabbá, de környezetük – testvéreik, szüleik, nagyszüleik – online aktivitásait is” – hívta fel a figyelmet a tudatos médiahasználat fontosságára az oktató, akinek jelenlegi kutatási területei a médiatudatosság, a médiaoktatás és az újmédia-kommunikáció.
Na de melyek a legnépszerűbb közösségimédia-felületek?
A legnépszerűbb közösségimédia-platform a Facebook, melynek 2 milliárd 740 millió felhasználója van. Sorrendben második a YouTube, majd a WhatsApp, a Facebook Messenger és az Instagram. A legjobb 10 között szerepel még a nálunk is egyre népszerűbb TikTok, melynek világszerte 689 millió aktív felhasználója van. Mindez a statista.com által készített felmérésből derül ki.
Az említett kisokos a Magyarországon legismertebb üzenetküldő és közösségimédia-platformokról szól elsősorban, de a Facebook Messengeren, az Instagramon, a TikTokon és a Snapchaten kívül foglalkozik a Viberrel, a WhatsAppel, a Tumblrrel és a Reddittel is. De a szülő, aki kezébe veszi az egyébként ingyenesen elérhető kiadványt, olyan, számára kevésbé ismert közösségimédia-platformokról is kaphat információkat, mint a Chat Alternative és a Discord alkalmazások, az Anotalk csetfelület, a Brawl Stars stratégiai akciójáték, az Ask.fm oldal, a Fortnite online akciójáték vagy a Houseparty videocset-alkalmazás.
TikTok, Houseparty, Twitch…
A közleményben leírtak szerint a TikTokon a veszélyes kihívások, a Twitchen a trollok jelentik a legnagyobb veszélyt, amire azért fontos felhívni a figyelmet, mivel amíg az Instagramot, a Facebookot és a Facebook Messengert manapság már a szülők is használják, addig például a Houseparty alkalmazást, a TikTokot vagy a Twitchet a szülők szinte alig ismerik, így azt sem tudják, hogy milyen veszélyeket rejtenek magukban.
A kisokos TIKTOK-ról szóló része/Forrás: digitalisgyermekvedelem.hu
A TikTok egy kínai videómegosztó, közösségi hálózati szolgáltatás, melyet 2012-ben alapított a pekingi székhelyű ByteDance nevű cég. Az alkalmazáson a felhasználók rövid – jellemzően táncos, énekes, vicces – videókat osztanak meg A Magyarországon két évvel ezelőtt robbant be, s már több mint 1,6 millió felhasználója van, de a Felvidéken is egyre népszerűbb, főleg a fiatalok között. Sajnos itt is gyakran kerülhet káros tartalom a gyerekek elé: vulgáris dalszövegek, akár életveszélyes kihívások, különböző agresszív és szexuális tartalmak, ráadásul az ilyen videók alkalmasak a szexuális ragadozók és pedofilok figyelmének felkeltésére is.
A Houseparty alkalmazáson a felhasználók videocsetelés közben játszhatnak és beszélgethetnek is. A fő problémát az okozza, hogy az applikáció rengeteg engedélyt kér, például hozzáférést a telefonszámokhoz vagy a Facebook- és Snapchat-fiókhoz. Ráadásul a videóhívásokat lehet rögzíteni, ami szintén visszaélésekre adhat lehetőséget.
A Twitchen élő közvetítéseket lehet sugározni és követni. Ez az alkalmazás főleg az online játékokat játszó személyek, a gamerek egyik kedvenc platformja. Itt az erőszakos tartalmak, a trollok és a vulgáris beszéd jelenti a legnagyobb veszélyt.
„A mai, rapidan változó médiakörnyezetben sajnos egyáltalán nincs könnyű dolguk a szülőknek, akik szeretnének digitális értelemben is tudatos, jó szülők lenni. Az utóbbi év ebben az értelemben is nehezített terep volt, a digitális oktatásra való átállás és a megnövekedett képernyőidő pedig csak még nagyobb kihívások elé állította a szülőket. Az otthoni munkavégzés (vagy épp a vírus frontvonalában való helytállás) és az „otthoni iskola” épp abból követelt tőlük sokat, ami kulcsfontosságú a médiatudatos szülővé váláshoz: az aktív figyelemből, a türelemből és a gyermekeikkel való beszélgetésre fordítható minőségi időből. Pedig az odafigyelés, az érdeklődő, nyitott, tapasztalatokra kíváncsi és azokat megosztó szülői kommunikáció, a bizalmas szülő-gyermek kapcsolat és az online színtérben való tájékozottság a gyerekek biztonságos médiahasználatának az alapja. Reméljük, hogy ez utóbbihoz a tájékoztatókkal egy kicsit mi is hozzá tudunk járulni” – zárta végül a szülők nehéz helyzetét értékelve a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének tanársegédje, aki egyben az Esterházy Akadémia oktatója is.
Az említett közösségimédia-tájékoztatók egyenként, de kiadvány formátumban összefűzve is elérhetők, illetve letölthetők a https://digitalisgyermekvedelem.hu/platformok oldalról.
(Méry János/Felvidék.ma)
