Vannak olyan dolgok, melyeknek az életünkből való kiszorulását szinte nem is tudatosítjuk, s ezek egyike kétségkívül az ünnepi jókívánságokat tolmácsoló üdvözlőlapok postai úton történő küldése, melyet visszafordíthatatlanul felváltott az üdvözlet telefonos, s egyéb virtuális úton történő továbbítása. A hagyományos nyomtatott képeslapok hovatovább már csak a nosztalgiázni vágyók és a gyűjtők érdeklődését váltják ki.
Pedig a képeslapok, köztük a húsvéti témájúak is érdekes pályát futottak be, melynek kezdetei még nem a húsvét témájához kötődnek. A jobb sorsra érdemes képeslap a postai levelezőlap utódja. Arról, hogy ezt ki és mikor találta fel, megoszlanak a vélemények. Annyi biztos, hogy 1865-ben egy postakongresszuson merült fel a boríték nélküli, nyílt lapon megvalósítható levelezés gondolata.
Az első ilyen lapnak az Osztrák–Magyar Monarchiában használt Correspondenz-Karte-t tekinthetjük, amelyet 1869. október 1-én bocsátottak ki. Innen már csak egy lépés volt a képes levelezőlap megjelenése. A szakirodalom az első igazi képeslap feltalálójának August Schwartz oldenburgi kereskedőt tartja, aki 1870-ben, egy postai űrlap címzési oldalának bal felső sarkába egy postabélyeg nagyságú képet nyomtatott, melyen egy ágyú mögött álló tüzér alakja látható.
Ebben az időben jelentek meg a „Gruss aus….” lapok is, melyek általában litográfiai eljárással készültek, s ekkor láttak napvilágot a fényképek alapján készített tájképes lapok, valamint a művészi képeslapok is. A 19. század utolsó éveire különösen jellemzőek voltak, melyeket kifejezetten képeslapokra szánt metszetek, tollrajzok díszítettek.
A képeslap gyors terjedéséhez a nyomdatechnika korszerűsödése, a fényképek sokszorosításának lehetősége is hozzájárult, s nem véletlenül élte akkortájt fénykorát a képeslapok gyűjtése is. A 19-20. század fordulóján megszámlálhatatlan mennyiségben és a legváltozatosabb témakörökben jelentek meg a képeslapok.
A századfordulón a képes levelezőlapok hátlapja még csak a bélyeg felragasztására, valamint a címzésre szolgált, míg a képoldalon lévő kis üres helyre lehetett csak írni, ami a képek látványát, annak esztétikáját is zavarta, s meglehetősen korlátozott közlési lehetőséget kínált. Ezért már az 1900-as évek elején is több javaslat született arra nézve, hogy a képes levelezőlapok címzésre szolgáló oldalán legyen hely a közlések számára. Azt a nagyszerű ötletet, hogy a címoldalt osszák meg, s az egyik felére a címzés a bélyeggel, míg a másik felére a leírandó szöveg kerüljön, egy német nyomdásznak köszönthetjük.
A magyar nyomatok 1897-től kezdtek elterjedni, ha nem is nagy számban. Két évvel a századforduló előtt már több sorozatot jelentettek meg a neves kiadók, köztük a Divald család (akik később számtalan képeslapot adtak ki a XX. század első felében). A postára adott üdvözletek, ünnepi jókívánságok illusztrációi híven tükrözik az egyes korok eszményeit, ízlésvilágát.
A postai úton továbbított üdvözlet illusztrálása másfél évszázada dívik: karácsonyi üdvözletekkel kezdődött – húsvéti jókívánságokkal folytatódott.
Az előbbit egy britnek, az utóbbit egy osztráknak köszönhetjük. Sir Henry Cole-nak, a Viktória Királynő Múzeum igazgatójának 1843-ban támadt az az ötlete, hogy karácsonyi üdvözlőlapokat csináltat, majd 1869-ben dr. Emanuel Hermann hívta fel magára a posták figyelmét a találmányával, a „levelezőkártyával”.
A kiegyezést követő második esztendő októberétől már széles körben lehetőség nyílt ilyen 8,5 x 12,2 centiméteres üdvözletet küldeni. Az addig egyszerű szürke kártyát 1871 óta díszítik képekkel. A kor művészei mintha csak arra vártak volna, hogy kiélhessék a alkotókedvüket a fantáziadús kicsiny képeken. Egyúttal hasznot is húztak a képeslapok népszerűvé válásából, hiszen addig igen csekély volt az érdeklődés műveik iránt. A viharos történelem a képeslapok világára is hatással volt. A húsvéti lapok sem voltak mentesek egy-egy kor aktuális politikai, kulturális eseményeitől, így a háborús témáktól sem. Sok lapon humoros kommentárral, vagy verssel utaltak a világot megrengető történelmi eseményekre. Erre példa, hogy a húsvéti nyuszik ágyúból tojással lövöldöznek.
A húsvéti nyuszi, a tojás és a barkás virágcsokor ma is a legkedveltebb téma a húsvéti képeslapokon, melyek mellé természetesen csatlakoztak a vallásos, a bibliai eseményeket megörökítő motívumok.
(NZS/Felvidék.ma /cultura.hu/mandadb.hu)
