Legutóbb arról számoltunk be portálunkon, hogy Csallóköz első ökotemetőjeként újulhat meg a somorjai-bucsuházi temető, de április-májusban több figyelemreméltó eredményt is felmutathat az MKP-s vezetésű somorjai önkormányzat. A város májusban idén először kétnyelvű adópapírokat küldött ki minden bejelentkezett lakosa számára, mellyel ugyan – mint magyar vezetésű város – régi adósságát törlesztette, de ez a tett példaként szolgálhat minden magyar vezetésű település számára.
A kétnyelvűsítést a Via Nova Somorja Ifjúsági Csoport kezdeményezte két évvel ezelőtt, de a vírushelyzet miatt csak most lett látható eredménye. A szervezet számára már 2015-ös megalakulása óta fontos a kétnyelvűség, s azóta azon dolgoznak, hogy ez mindenki számára természetes legyen. Szerteágazó tevékenységük kiterjed például a sámoti templom körüli munkákra, a bucsuházi temető revitalizására és fák kiültetésére, megemlékezések szervezésére és többek között a Somorjáról kitelepített magyarok emlékműve megépítésére.
A Via Nova Somorja Ifjúsági Csoport elnöke, Méry János és tagja, Brunczlík Viktor a hónap elején Orosz Csaba polgármesternél járt, hogy megköszönjék az együttműködést, s hogy személyesen is beszéljenek a tapasztalatokról, illetve a jövőbeli tervekről.
„Sokunknak fontos a kétnyelvű kommunikáció. Két nyelven jelenik meg havilapunk, a Somorja és Vidéke, két nyelven kommunikál a város weboldala, a város Facebook- és Instagram-oldala is. Két nyelven kommunikálunk a városi sport- és kulturális rendezvényeken. Ezért is döntött úgy az önkormányzat, hogy idén először az adópapírokat az államnyelv mellett magyar nyelven is kézbesítjük. Örülök, hogy ezt sokan észrevettétek és pozitív dolognak tartják.”
– nyilatkozta Orosz Csaba, Somorja MKP-s polgármestere.
„Az emberek számára az anyanyelvük a legfontosabb, így jogosan várják el, hogy azon is kommunikáljanak velük, még akkor is, ha természetesen értik az államnyelvet, mely viszont számukra idegen nyelv” – mondja Méry János, majd egy picit messzebbről közelítette meg a dolgokat.
„Egy picit gondolkodjunk szélesebb idősíkon. Az országok megalakulnak és megszűnnek. Oroszváron római tábor volt, a Csallóközben kelták, avarok, hunok éltek, megalakult a Magyar Királyság, jött a török, majd a Habsburg-uralom, Osztrák-Magyar Monarchia, majd Csehszlovákia. 1939–45 között újra Magyar Királyság, majd a kommunista Csehszlovákia, végül Szlovákia” – mondja.
Szerinte egy adott közösséget nem így, hanem lokálisan, helyi szintre lebontva kell figyelni.
„Kit érdekel, milyen országban élünk, a fontos az, hogy ki lakik az utcámban, mellettem a társasházban, a kilencemeletes toronyházban. S az, hogy az illetővel milyen a viszonyom. S ha abból indulunk ki, hogy elsősorban EMBEREK vagyunk és csak utána az egyes nemzeti közösségek tagjai, akkor emberként tisztelnem kell a másik embert, így az anyanyelvét is. S hogyan tisztelem ezt a legjobban? Ha megtanulom. Legalább olyan szinten, hogy értsem őt. Ennek kellene lennie a minimumnak. De a trianoni trauma gyávává, meghunyászkodóvá, megfelelési kényszerrel teltté tett minket, melyből csakis nagyon tudatosan lehetünk képesek kilépni. De úgy ki lehet lépni. S ha ki lehet, miért ne tennénk meg?”
– teszi fel a kérdést.
Szerinte, ha a városban valaki csak szlovákul kommunikál, azzal azt jelzi, hogy nem tiszteli a magyar anyanyelvű embereket.
„Végül ezúton szeretnénk köszönetünket kifejezni a polgármester úrnak, aki megválasztása óta folyamatosan partner volt tervünk megvalósításában, melyet meghallgatott, magáévá tett, s melyet annak ellenére végigvitt, hogy a folyamat során több akadályba is ütköztünk. Az anyanyelv a mindenünk, harcoljunk érte tovább együtt mi, somorjai magyarok!” – fejezte be a somorjai önkormányzati képviselő, aki 2014 óta tagja a somorjai képviselő-testületnek.
Egy biztos: a felvidéki magyar és nem magyar önkormányzatok számára a somorjai eredmények jó példával szolgálhatnak.
Reméljük, hogy sokan példát vesznek a somorjaiakról.
(Felvidék.ma/Fotók: Via Nova Somorja FB-oldala)