A Speciális Ügyészi Hivatal (ÚŠP) ügyésze szerint több hiba előzte meg a Speciális Büntetőbíróság (SZB) ítélethozatalát Ján Kuciak újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolásának ügyében. Kéri, hogy további bizonyítékokkal egészítsék ki az aktát, például a Marian Kočner és Miroslav Konôpka, illetve Jaroslav H. közötti kommunikációval. Ezt Peter Paluda, a Legfelsőbb Bíróság szenátusának elnöke közölte a keddi tárgyaláson. A szenátus a Speciális Ügyészi Hivatal ügyészének fellebbezéséről, valamint Szabó Tamás és a károsultak, illetve ügyvédeik fellebbezéséről tárgyal.
Az ügyész szerint az említett kommunikációk bizonyítják, hogy Marian Kočner vádlott rendelte meg az újságíró és menyasszonya meggyilkolását.
Nem ért egyet a Speciális Büntetőbíróságnak azzal az indoklásával sem, miszerint nem megbízható Andruskó Zoltán vallomása, aki azt mondta, hogy Alena Zsuzsová rendelte meg nála a gyilkosságot.
„Az a körülmény, hogy egy tanú enyhébb büntetést kap, ha bevallja a bűncselekményt, nem lehet alapvető hatással a vallomása hitelességének megítélésére” – mondta a fellebbezés indokolásáról Paluda. Andruskó vallomásának alátámasztására több tanú meghallgatását kéri az ügyész.
Az ügyész nem értett egyet azzal sem, hogy a Speciális Büntetőbíróság megkérdőjelezte Peter T. vallomásának igazságtartalmát. Az ügyész szerint a szenátusnak azért voltak előítéletei vele szemben, mert a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) tagja volt.
„Hitelesen beszélt arról, mi volt az oka annak, hogy elkezdték megfigyelni az újságírókat, köztük Ján Kuciakot” – írta az ügyész a fellebbezésében, és rámutatott, Peter T. megerősítette, hogy átadta az említett személyek megfigyeléséről készült jegyzőkönyveket Marian Kočnernek.
Paluda idézte a Marian Kočner és Alena Zsuzsová közötti vulgáris online-kommunikációt is, amely az ügyész szerint azt bizonyítja, hogy a vádlottak nem a valódi nevükön neveztek meg dolgokat a kommunikációjukban, ezért azok számára, akik nincsenek beavatva, ez a kommunikáció teljesen hétköznapinak tűnhetett. Az ügyész nem értett egyet a Speciális Büntetőbíróságnak azzal az érvelésével sem, miszerint „nem lehetett célozgatásokat és rejtett üzeneteket keresni” ezekben a kommunikációkban.
Az ügyész arra is rámutatott, hogy a bíróság nem vette figyelembe az Alena Zsuzsová és Marian Kočner közötti kommunikációt, azt, amelyben a fog kieséséről írnak. Ez az üzenetváltás nem sokkal az újságíró és menyasszonya meggyilkolása után zajlott.
A Marian Kočnerrel és Andruskóval való kommunikáció után Alena Zsuzsová pulzusszáma állítólag 161-re emelkedett. „Az ügyész kijelentette, hogy ez a számadat szakértői véleményből származik” – jegyezte meg a szenátus elnöke.
2020 szeptember elején a Speciális Büntetőbíróság szenátusa felmentette Marian K.-t és Alena Zsuzsovát Kuciak és Kušnírová meggyilkolásának vádja alól. Szabó Tamást bűnösnek találta és 25 év börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Ružena Sabová, a szenátus elnöke 2020 szeptemberében ezt azzal indokolta, nem bizonyított, hogy Marian K. és Alena Zs. elkövette a bűncselekményt.
https://felvidek.ma/2021/06/a-kuciak-gyilkossag-ugyeben-benyujtott-fellebbezesekrol-targyal-a-legfelsobb-birosag/
(TASR/Felvidék.ma)
