Az előrehozott parlamenti választás kiírásáról szóló népszavazási kezdeményezés petíciós bizottsága elfogadhatatlannak tartja a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának szerdai döntését.
A bizottságot meglepte, hogy a testület alkotmánysértőnek minősítette a kérdést – tájékoztatta a TASR hírügynökséget Ervín Erdélyi, a bizottság tagja.
„Nagyon negatívan értékeljük azt a tényt, hogy a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága elvette az állampolgárok véleménynyilvánítási jogát. Ez számos további kérdést vet fel, amelyekkel foglalkoznunk kell. Nagyon sajnáljuk, hogy az Alkotmánybíróság meghiúsította 600 ezer ember igyekezetét, akik elégedetlenek a jelenlegi kormánnyal” – mondta Erdélyi.
A bizottság azt tervezi, hogy a közeljövőben részletesen áttanulmányozza a határozatot és ezután dönt a további lépésekről. A petíciót 585 ezren írták alá.
A kezdeményezők azt a kérdést akarták népszavazásra bocsátani, hogy az állampolgárok egyetértenek-e a választási ciklus lerövidítésével, a sikeres népszavazást követően pedig 180 napon belül sor került volna az előrehozott parlamenti választásra.
Zuzana Čaputová államfő a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságához fordult annak eldöntése céljából, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdés összhangban van-e az alkotmánnyal.
Akkor hirdetné ki a népszavazást az államfő, ha módosítanák az alkotmányt
Zuzana Čaputová köztársasági elnök akkor hirdetné ki az előrehozott választásról szóló népszavazást, ha a parlament az alkotmánymódosításról döntene, majd határozatot fogadna el a népszavazásról.
Szerdai sajtótájékoztatóján ezt nevezte az egyik lehetséges megoldásnak az Alkotmánybíróság döntése után, amely szerint alkotmányellenes a választási ciklus lerövidítéséről szóló népszavazási kérdés. Az államfő emlékeztetett arra, hogy a képviselők bármikor dönthetnek az előrehozott választás megtartásáról.
„Ha pedig népszavazást akarnak, semmi nem akadályozza őket, hogy módosítsák az alkotmányt, majd határozatot fogadjanak el a népszavazásról, és akkor kihirdetem a referendumot, mert ez így már összhangban lenne az alkotmánnyal” – magyarázta.
Hozzátette, úgy látja, a pártok konszenzusra jutottak abban, hogy támogatnák a népszavazást. Figyelmeztetett, hogy az emberek frusztráltak és elégedetlenek a jelenlegi politikai helyzettel, sokan emiatt írták alá a petíciót.
Az államfő kifejtette, ha nem fordult volna az Alkotmánybírósághoz, olyan népszavazást hirdetett volna ki, amely nincs összhangban az alkotmánnyal, és a referendum eredményét megtámadhatták volna az Alkotmánybíróságon.
„A népszavazás megtartása többmilliós kiadással járt volna, de ami a legfontosabb, az a polgárok bizalma, akik abban a reményben vettek volna részt a népszavazáson, hogy ezzel változtatni tudnak valamin. És mindezek után az Alkotmánybíróság semmisnek nyilvánította volna a népszavazást. Nem tartottam ezt jó forgatókönyvnek” – zárta Čaputová.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, mindenkinek, aki közhivatalt vállal, fel kell esküdnie az alkotmányra, és arra, hogy betartja az ország törvényeit. Visszautasítja, hogy feleslegesen akadékoskodott volna, amikor az Alkotmánybírósághoz fordult, és hozzátette, számára egyértelmű az alkotmány tiszteletben tartása.
Hangsúlyozta továbbá, annak a megállapítása, hogy egy népszavazási kérdés összhangban van-e az alkotmánnyal, annak a felelőssége, aki a kérdést előterjesztette, nem pedig az államfőé vagy az Alkotmánybíróságé, amely kimondta, hogy a kérdés alkotmányellenes.
A köztársasági elnök kijelentette, támogatja a népszavazás intézményét, és úgy véli, az embereknek joguk van ahhoz, hogy a négyéves választási cikluson kívül is érvényesítsék az akaratukat, de csakis akkor, ha az összhangban van az alkotmánnyal.
(TASR/Felvidék.ma)
