Annak ellenére, hogy az uborka a legkedveltebb tartósított zöldségalapanyag és keresett a vásárlók részéről, termesztése népszerűtlen a szlovákiai gazdák körében. Ennek oka az alacsony megtérülés, az erős külföldi konkurencia, valamint a betakarításra vállalkozó szezonmunkások hiánya.
A szlovákiai konzervgyárak ezért kénytelenek külföldi behozatalra támaszkodni, főleg a szomszédos Magyarországról. Állításuk szerint a csemegeuborka termesztése az állami támogatási rendszerben teljesen perifériára került és a kereskedelmi üzletláncok a meglévő hazai kínálat ellenére a külföldi tartósított zöldséget részesítik előnyben.
A csemegeuborka termesztése Szlovákiában erősen visszaszorulóban van, tavaly 21 hektárról összesen 157 tonnányit takarítottak be. A termés mennyisége az előző évhez képest ötödére csökkent, a termőterületek pedig harmadukra.
A csemegeuborka-hozam hosszú távon nagyon alacsony szinten áll, a zöldségtermesztés 0,5 százalékát képezi. Az agrártárca a kedvezőtlen helyzet ellenére azért kínál támogatási lehetőségeket a gazdáknak. Ilyenek a termesztéshez kötött közvetlen támogatások hektáronként 412 euró összegben, valamint az átmeneti egyszerűsített alaptámogatási rendszerben igényelhető hektáronként 120 euró. Mindezek mellett az uborkatermesztők számíthatnak az ökológiai és a kisgazdáknak járó támogatásokra is.
Az uborkatermesztés iránti érdektelenséget megerősítik a mezőgazdászok is, amit azzal indokolnak, hogy az nem gazdaságos és az erős külföldi konkurenciával kell szembesülnie.
„A termesztőknek ugyanakkor komoly gondot okoz a szezonmunkások hiánya is, ez a speciális növénytermesztés területét is érinti, mely jelentősen munkaerőigényes“ – állapította meg a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője, Jana Holéciová.
Kamarájuk jelenleg mindössze 15 csemegeuborka-termesztőt tart nyilván, főleg Dél- és Délnyugat-Szlovákiából. A lakossági, saját használatra történő, úgynevezett „szedd magad” szedést nem javasoljuk, mert ebben az esetben a szakszerűtlen kezelés károsíthatná a növényt“ – magyarázta Holéciová.
Időközben a konzervgyárakban lezárult az uborkaszezon, melyek össztermelésének mindössze 10 százalékát képezi a csemegeuborka tartósítása, a többi nyersanyag az élelmiszeriparban került felhasználásra.
„Egyik uborka sem szlovákiai termék, mivel Kelet-Szlovákiában nem foglalkoznak a termesztésével. Magyarországi termesztőkkel működünk együtt“ – közölte a Náš Vidiek portálnak nyilatkozva a Frucona vezérigazgatója, Ján Király. A kassai Frucona működteti az Abos (Obišovce) községben lévő tartósítóüzemet. Ez jelenleg paprika- és céklafeldolgozással foglalkozik, lecsót készít. Az alapanyagot Lengyelországból szerzik be.
„Nem kapunk támogatást, bár elősegítjük a régió fejlődését, roma dolgozókat alkalmazunk, az állam mégsem törődik velünk“ – állapította meg keserűen Király.
A feldolgozók állítják, hogy az üzletláncok nem érdeklődnek a jó minőségű szlovákiai tartósított zöldség iránt, ehelyett a külföldi konkurenciát részesítik előnyben. Jó példa erre az a ketchup, melyet a kassai Frucona udvardi paradicsomból készít és tölt üvegekbe. „A termék kizárólag belföldi eredetű, E-tartósítószerek és színezékek nélkül, az ökológiai szabályok betartásával készül. Ha az üzletláncok érdeklődnének iránta, egész éven át tartó termelésre állhatnánk át. Javasoltuk a minisztériumnak, mely azonban egyáltalán nem reagált“ – vázolta Király.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
