Monumentális kétkötetes munkát adott ki a Nemzetstratégiai Kutatóintézet az 1920-ban a történelmi Magyarországtól elcsatolt északi területek (Felvidék és Kárpátalja) erődített építészetéről.
Bár már 2019-ben elkészült, a világjárvány nem tette lehetővé a kötetnek a nagyközönség előtt történő bemutatását, amit már korábban meg szerettek volna tenni a Honismereti Szövetség felvidéki kihelyezett konferenciáján. A konferenciára, így a könyvbemutatóra is, 2021. szeptember 18-19-én került sor Komáromban a Tiszti pavilon dísztermében.
A Karczag Ákos és Szabó Tibor által szerkesztett anyag mintegy 1500 oldalon lexikonszerűen tárja fel a térség várait, castellumait, erődített kastélyait, illetve a városfalakat, templom- és barlangvárakat, sáncokat, erődöket a 10. századtól egészen a 19. század végéig. Tehát minden olyan építményt, legyen bár kő-, vagy föld- és fa-, amelyet valaha védelmi célból készítettek, s amelyek közül sokról ma már csupán egy-egy várfal, esetleg földhalom tanúskodik.
Pedig de sok nehéz vihart álltak ki ezek a helyek. Hányszor állták ellenségnek ádáz ostromát, hányszor cseréltek gazdát. Léptettek udvarain Thököly Imre lovai, koptatták lépcsőit Rákóczi fejedelem kurucai. Ha figyelmesen nézzük, megértünk talán valamit abból, honnan is volt erő ezerévnyi kitartásra.
A bemutatott téma vonatkozásában nagyon összetett és sokféle képet mutat. A két kötet összegző jelleggel átfogó képet kíván adni az eddigi régészeti feltárásokról, kutatásokról, leletmentésekről, a történettudomány és a művészettörténet eredményeiről, nem utolsósorban pedig a helyreállításokról is.
„A Kárpát-medence erődítményekben leggazdagabb területén a helyszínek bejárása, valamint a rájuk vonatkozó adatok felkutatásának feladata mintegy nyolc évet vett igénybe, és a könyv mérete is a tervezett duplájára duzzadt.
Jelen munka egy segédkönyv kíván lenni, melyet haszonnal forgathat szakember, érdeklődő laikus és lokálpatrióta egyaránt. Ilyen tudományos igényességgel összeállított adattár eddig nem jelent meg. Bár szlovák nyelven jelentek meg publikációk e témában, de csak a nagyobb várakat vizsgálva. A szerzők viszont arra törekedtek, hogy valamennyi kerüljön bedolgozásra, hiszen ezek száma megközelíti a hétszázat” – olvasható a szerzők előszavában.
Tájékoztat az adott erődítmény terepi jellemzőiről, méretéről, jellegéről és a legújabb kutatások főbb eredményeiről, gazdag bibliográfiát nyújt, emellett színes és változatos illusztrációs anyagok – fényképek, felmérési rajzok, korabeli alaprajzok, helyben készült vázlatok és ásatási fotók – segítik az egyes objektumok könnyebb értelmezhetőségét.
A szerzők bevallása szerint a könyv másik célja rámutatni arra, hogy Magyarországnak, Szlovákiának és Ukrajna e részének közös a történelmi-építészeti öröksége, egyben közös kincse is, melynek újrafelfedezése, kutatása, értelmezése együttműködési pontot jelent, azaz nem szétválaszt, hanem összeköt.
„A Felvidéken és Kárpátalján – csakúgy, mint a Kárpát-haza más részein – kevesebb, mint egynapi járásra egymástól pompás várak és erődítmények sorakoztak és vigyázták a nemzetet.
Templomaink, kolostoraink, váraink és kastélyaink védelmi, de szellemi központként is szolgáltak. És bár a történelem olvasztótégelyében népek sokasága vérzett el, ezeréves fennállása során a magyarság mindvégig helytállt a kereszténység és az európai kultúra védőbástyájaként.
A múlt emlékeink elpusztítása mindig magában foglalta a magyar lélek megtörésére, identitása szétzilálására való törekvést.
Ez érhető tetten a Rákóczi-szabadságharc után a Habsburgok várrobbantásaiban éppúgy, mint a második világháború utáni szovjet kastélyrombolásokban és kifosztásokban. Ha egy nemzetet meg akarsz törni, próbáld elvenni a múltját, és ezzel együtt a büszkeségét” – fogalmaz Szász Jenő, az NSKI elnöke a könyv előszavában.
Az NSKI 2014 óta biztosít ösztöndíjat e nemes vállalkozáshoz. A mai Magyarország területén található várállomány felmérése, kutatása, bemutatása láthatóan előrehaladt ugyanis az elmúlt évtizedekben. Azonban nem mondható el ugyanez a külhoni területekről. E hiátust hivatott pótolni a megjelent kiadvány, mely folytatása az Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei című kötetnek, mely 2010-ben a Szép magyar könyv versenyen köztársasági elnöki különdíjban részesült.
A komáromi könyvbemutatón Karczag Ákos és Szabó Tibor meséltek a könyvári kutatások, az adatgyűjtés és a helyszíni felmérések folyamatáról, nehézségeiről. Megköszönték a szakmai lektorok és konzulensek értékes segítségét, melyet az anyagfeldolgozás során nyújtottak, és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet sokéves támogatását, mellyel lehetővé vált e gigantikus mű megjelenése. Fráter Olivér kifejtette a kiadvány nemzetstratégiai jelentőségét, Ress Boglárka történész pedig szakmai szempontok szerint értékelte a művet.
A Felvidék és Kárpátalja erődített helyeiről mindezidáig összefoglaló munka, várkataszter nem született. Magyar nyelvű publikációk a témában a 20. század elején, még a dualizmus korában íródtak; mára azonban ezek az értékes munkák aktualitásukat vesztették.
Az elmúlt száz esztendő régészeti feltárásait ismertető szakcikkek, kismonográfiák szlovák nyelven készültek, s az összefoglaló munkák is csupán a legjelentősebb, turisztikai szempontból is fontos erődített helyeket dolgozták fel.
Karczag Ákos és Szabó Tibor 700-nál is több erődített helyet bemutató magyar nyelvű várkatasztere minden szempontból hiánypótló munka. Vár- és helynevek szerint betűrendbe szedett szócikkekben mutatják be egy-egy erődített hely teljes építéstörténetét első említésüktől a 19. század végéig. A szócikkek gazdagon illusztráltak eredeti fotókkal, térképpel, rekonstrukciós rajzokkal és alaprajzokkal. A kiadvány magyar, angol és német nyelvű bevezető tanulmánnyal indul, s tartalmazza a téma legteljesebb magyar és szlovák nyelvű irodalomjegyzékét. E várkataszter további történeti, várostörténeti kutatások és építészettörténeti, művészettörténeti elemzések igen jelentős forrása, s alapmű minden várkutató számára az elkövetkezendő harminc évben.
A Felvidék és Kárpátalja erődített helyei című kétkötetes kiadvány kereskedelmi forgalomban nem kapható, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet főbb könyvtárak, felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek számára biztosítja.
(Csonka Ákos/Felvidék.ma)